Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

VÍG К.: A Nyugat-magyarországi-peremvidék levélbogár faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae sensu lato) ban sajnos nem találjuk FREH Alfonz és KUNCZ Adolf (KUNCZ, 1880; lásd később) enumerációjában felsorolt fajokat és lelőhelyeket. Valószínű, hogy a Fauna Regni Hungáriáé precíz szerzői egyáltalán nem tudtak ezen kiadványok létezéséről A területről származó fajok legnagyobb része PÁVEL János gyűjtései révén vált ismertté. PÁVEL János mint múzeumi preparátor 1890-ben gyűjtött Vas megyében (ABAFI AIGNER, 1901). VÁNGEL Jenő adatok Magyarország rovarfaunájához" című közleményében a budapesti Paedagogium III. éves hallgatóinak 1901-től 1905-ig terjedő időszakban végzett, az egész Kárpát-medencére kiterjedő gyűjtéseinek eredményét tette közzé. Az enumerációban Kőszegre és Sopronra vonatkozó adatok is találhatók (VÁNGEL, 1906). A terület részletes faunisztikai feltárása érdekében 1936-ban az Országos Természetrajzi Múzeum Állattára és a Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete, másfelől Kőszeg Város Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeuma között megállapodás született. (A múzeum akkori igazgatója VISNYA Aladár volt.) A megállapodás értelmében 1936. május 19-én DUDICH Endre profeszszor vezetésével 11-en, „intézeti segédtanerők és a haladottabb hallgatók" érkeztek Kőszegre és 5 napon át laktak kinn, s gyűjtöttek a Stájerházaknál. Július 10-én az Országos Természetrajzi Múzeum helyettes főigazgatója, PONGRÁCZ Sándor gyűjtött, majd szeptember 25-29. között KESSELYÁK Adorján vezetésével heten kutatták a Kőszegi-hegység állatvilágát. Végezetül december 17-18-án DUDICH Endre utazott Kőszegre újabb gyűjtés és az eredmények közzétételének megbeszélése végett. A kétszer háromnapos gyűjtőút során a kedvezőtlen időjárás ellenére is kb. 800 bogárfaj 3000 példánya került elő. A gyűjtött anyagot a gyűjtő személyére való tekintet nélkül egyesítették, s a következő feliratú cédulával látták el: „Exe. Inst. syst. zool. Univ. Budapest'. Sajnálatos, hogy a cédulákon a lelőhely adatok sincsenek pontosan megadva, csak ,JCőszegi-hegys." olvasható. Bár a kirándulások alkalmával mindenki gyűjtött bogarakat, a bogarak gyűjtése kimondottan KASZAB Zoltán feladata volt. A gyűjtési területek a következők voltak: Stájer-patak völgye, Áradó-patak (Gössbach) völgye, Hármashatár, Kendig, Irottkő, Velemi gesztenyés, Bozsoki-rétek. Az eredményről KASZAB Zoltán így vélekedett: „Elsősorban a fenyő- és bükkerdők fajait gyűjtöttük be, a tölgyrégióból és a lapályról nagyon hiányosak a gyűjtéseink." (KASZAB, 1937: 162). A gyűjtött anyag egy része a Kőszegi Múzeum tulajdonába került; jelenleg a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályán található. Másik, jelentősebb része az Országos Természetrajzi Múzeum (ma Magyar Természettudományi Múzeum) gyűjteményét gazdagította. A bogarakat KASZAB Zoltán határozta meg. Eredményeit 1937-ben publikálta. A fajok felsorolása a következő adatok összegzéséből állott elő (KASZAB, 1937): 1.) Az Állatrendszertani Intézet két gyűjtőkirándulásának anyaga. 2.) A Kőszegi Múzeum gyűjteménye, amelyet részben VÉGH Gyula iparművészeti múzeumi főigazgató gyűjtött bozsoki nyaralásai alatt, s adomá8