Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

PRAENORICA Folia historico-naturalia, Ш (1996) gozatlan részét. Újabb adatok kerültek a publikációba FREH Alfonznak a kőszegi bencés gimnáziumban levő - korábban említett - 1893-ban lezárt kéziratos leltárából is. Ez a lista gazdagabb, mint az 1878-ban megjelent jegyzék, valószínű hogy a többlet a későbbi idők gyűjtéseiből származik. Néhány faj CSÍKI Ernő saját gyűjteményéből került be a jegyzékbe, ezek nagyrészt SZELÉNYI Gusztáv gyűjtéseiből származnak. 1944-ben ERDŐS József gyűjtött a Kőszegi-hegységben. Az ötvenes és a hetvenes években az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetének kutatói folytatták a gyűjtéseket. A LOKSA Imre és munkatársai által gyűjtött anyag csekély része a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályára került, míg nagyobb része az intézet pincéjében, alkoholban tárolva várja a feldolgozást. Roppant módon megnehezíti az anyag jövőbeli értékelését az a tény, hogy a gyűjtési helyeket megadó kódok egy része LOKSA Imre halála után elkallódott. így a hatalmas, főleg talajcsapdával fogott anyag tudományos értéke jelentősen lecsökkent. Az 1976-ban meginduló Alpokalja Természeti Képe" Kutatási Program első eredményeit ismertető közleményig (ROZNER, 1987) az irodalomban csak szórvány adatokat találunk a Kőszegi-hegység levélbogár faunájával kapcsolatban (CSÍKI, 1941a, 1953; KASZAB, 1962a, 1962b). SOPRON ÉS TÁGABB KÖRNYÉKE, VALAMINT A SOPRONI-HEGYSÉG A területről az első faunisztikai írás CONRAD Josef 1782-ben megjelent publikációja. Ebben a munkájában a szerző a rovarászát becséről és hasznosságáról értekezett, majd a Sopron vidékén gyűjtött 30 bogárfaj részletes latin nyelvű leírását adta közre 15 oldalon (CONRAD, 1782). MILLER L. a Fertő környékén gyűjtött bogarakat. Részben új bogarakat is tartalmazó jegyzékét 1858-ban tette közzé (MILLER, 1858). A terület levélbogár faunájával kapcsolatban az irodalomban csak szórvány adatok lelhetők fel. Mindenképpen említésre méltóak a Fauna Regni Hungáriáé: Coleoptera fejezetében közölt, Sopronból származó adatok (KUTHY, 1900). Sopron és tágabb környékéről a legteljesebb rovargyűjteményt a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelmi Tanszéke őrzi. Ennél a pontnál kis kitérőt kell tennünk, hogy megismerhessük a gyűjtemény sorsát. Amikor az egyetem jogelődje Selmecbányáról 1919-ben „elköltözött", az Erdőrnűveléstani Tanszék gyűjteményeit és felszerelését KELLE Arthur szinte terjes egészében, sértetlenül menekítette át Sopronba. 1945-ben bekövetkezett haláláig a szemléltető anyagot tovább gazdagította annyira, hogy az Magyarország egyik legértékesebb és legépebb állattani, de főleg rovartani gyűjteményévé vált (BOGNÁR, 1994). Ezt az alapot fejlesztette tovább GYŐRFI János. Az általa gyűjtött rovaranyag bármely kutató számára hozzáférhető, aki a Nyugat-magyarországi-peremvidék rovarfaunájával kíván foglalkozni. 11