Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Jeanplong, J.: Jelentősebb hasznosítható réttársulások az Alpokalja Vas megyei részén

CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ÉS AZ ALKALMAZOTT RENDSZER о A közleményben Ismertetett rétek állományaiban 16 m -es próbafelvételeket készítettem a SOŐ által módosított BRAUN-BLANQUET skála alkalmazásával. A közölt összesitett tabellákban a fajok neve után az állandóság /K/ és a gyakoriságboritás /A-D/ adatai szerepelnek /SOŐ 1962/. A fajnevek előtt a hőigény /T/, talajnedvesség /W/ és a talajreakció ill. Ca-igény fokozatai /R/ ZÓLYOMI /1966/ és ELLENBERG /1952/ nyomán az utóbbi említésre került. Ugyancsak ELLENBERG módszere szerint a fajok sorrendje: 1. füvek, 2. sás-szittyófélék, 3. pillangósok, 4. egyéb lágyszárú fajok. A hozamra vonatkozó adatok a 6 társulásból о 1 m-es mintanégyzetek kaszáláspróbáiból szármasnak háromszoros ismétlés középértékei ha-ra átszámítva a tavaszi és nyárutói kaszálás idejéből /L. 7.tábl./. A közlemény mellőzi az üde lápréteket, a jelenleg elgyomosodott kiaterületű tarackos tippanos, a pántlikafüves állományokat, a még nem feldolgozott hegyi aranyzabos réteket /CSAPODY 1980/ és a cérnetippanos társulásokat. A_közölt rétek Cönológiai rendszere /S0Ő_12§0/: Molinion_asszociáció_csoDort_ Mészkerülő kékperjés láprét - Junco-Molinietum PRSG. 51 Deschampsion_asszooiáciő_csoBort_ Dunántúli mocsárrét - Deschampsietum caespitosae SOŐ 57 Alopecurion asszociáció csoport Ártéri mocsárrét - Carici-Alopecuretum pratensis SOŐ 71 Nedves kaszálórét - Cirsio Cani-Festucetum pratensis MÁJOVSKY 75 Franciaperjés kaszáló - Pastinaco-Arrhena

there

tum PASSARGE 64 S2S22UEÍ2S_2£i§Í5íi-.SS§322iá£iá_2§2E2£Í Vöröscsenkeszrét - Pestuoo rubrae-Cynosuretum TX 40 A továbbiakban a felsorolt társulások rövid jellemzését tárgyaljuk az előbbi rendszer sorrendjében. A mészkerülő kékperjés láprét /Junco-Molinietum/ a Kőszegi-hegység, az Őrség és a Vendvidék területéről már ismert /KOVÁCS 1956, 1962, PÖCS 1958, 1962, SOŐ 1934/. A Vasi Dombság területén több szép állománya van, ezekből kitűnik a Nárai mellett lévő természetvédelmi területen előforduló kékperjés láprét. Nyárutón a felső szintet alkotó Molinia coerulea ssp. arundinacea 160-180 cm-es magasságával tűnik ki. Alsó szintje 35-55 cm magas, mohaszintjének borítása 25-40/G. Háttérbe szorul a J uncus effusus

. helyfenkint kisebb foltokat képez a Calluna vulgaris. Talaja mészmentes öntéstalaj agyagon települve, pH 6,2. Az altalaj a mélyben durva kavics. A savanyu talajt jelzik az Achillea ptarmioa és a Calluna vulgaris

. Közös jellemző fajok a mészkedvelő kékperjés lápréttel /Molinietum coeruleae/: Carex panicea

. Galium boréale

. Gentiana pneumonanthe

. Iris sibirica

. Potentilla erecta

. Selinum carvifolia

. Jakon a Dián

thus superbus

. Succisa pratensis

.stb. Különösen feltűnő a védett állományban a Hemerocallis lilio-asphodelus előfordulása, melyet Burgenland több pontján és a Vendvidéken is /Zsidai-völgy/ kékperjés társulásokban ta láltam /1. táblázat/. A dunántúli mocsárrét /Deschampsietum caespitosae/ az Alpokalján elég gyakori, de minősége gyenge, főleg alomnak hasznosul. Sajnos helyenkint a sások, zsurlók tömegesen lépnek fel. Talajuk mészmentes réti talaj /pH 5,8-6,5/, a humuszcsekély, 1,2-1,8 %. A társulás kis fajszámú, pl. a Rába-ártéren fel87