Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)

Kovács, Gy.–Richnovszky, A.–Szörényi, L.: A Fertő-tó menti tőzeglápok és láprétek Mollusca-faunája

/ PRAENORICA Folia Historico-naturalia II 1987 Szombathely A Fertő-tó menti tőzeglápok és láprétek Mollusca-faunája f Dr KOVÁCS GYULA Dr RICHNOVSZKY ANDOR SZÖRÉNYI LÁSZLÓ Szaktanácsadó, Békéscsaba Tanítóképző Főiskola OKTH Felügyelőség, Győr Baja Abstract - KOVÁCS,GY.-RICHNOVSZKY,A.-SZÖRÉNYI.L.: Results of a ma lacological study In the marshy meadows and peat bogs at Lake Fertő, western Hungary, are presented. The fauna of meadows becomes richer in the Course of peat-developing. However, by the end of this process, in peaterys, the number of species and individuals decreases. A Fertó-tó és környékének malakológiai vizsgálata során szükségesnek mutatkozott az itt előforduló láprétek és tőzeglápok, valamint a kitermelés alatt álló tőzegbánya Mollusca faunájának megfigyelése és értékelése. Az Alpok és a Magyar Középhegység között a miocénben keletkezett a Kisalföld medencéje. Ennek a legmélyebb részén a negyedkorban egy kiterjedt lefolyástalan terület alakult ki. A terület ma is állandóan vizzel boritott része a Fertő-tó, keleti folytatása a Hanság. A hidegségi tőzegbánya a Fertő-medence déli peremén, a medence és az ŐIkva pleisztocén kori törmelékkupjának határvonalán található. Az alapkőzet kristályos pala, melyre vastag pannóniai üledéksor rakódott. A területet a pannóniai emeletben már csaknem édesvizű tó boritotta. A pleisztocénben folyóvizi, homokos üledék rakódott le és szárazulat alakult ki. A folyóvizi lerakodások, kisebb mértékben még a holocénben is előfordultak. A felszint ma a ho locénben eltemetett üledék boritja. ' A jellegzetes allápképződési folyamatok eredményeként a szervesanyag nagyrészt még nyers, lebontatlan tőzeg formájában halmozódott fel, vagy a felszínen többé-kevésbé humifikálódott lápföldként fordul elő. A láposodási, talajképződési folyamatok csak a magas talaj vizű, állandóan nedves tocsogókban alakulhattak ki, mert itt a dus növényzet nagy szervesanyag tartalma és a vizzel való telitettség következtében előálló anaerob viszonyok ezt, a lassú szervesanyag-bomlás miatt, lehetővé tették. Ilyen területek a Fertőn ritkák, csak kisebb foltokban találhatók, illetve a Hanságra jellemzőek. A mélyebb vizű részeken a vizi növényzet szervesanyag-termelése kicsi és igy az üledék anyaga ásványi jellegű, szervesanyagban szegény. A legtöbb elárasztott területen az ismételt kiöntések nem csak vizzel, hanem vékonyabb-vastagabb homokos-iszapos üledékkel is elborították a talajfel szint és itt aluviális rétegzettségü öntéstalajok, valamint humuszos öntéstalajok alakultak ki. Még ott is, ahol a láposodási folyamatok megindulhattak, az időszakos üledékboritások ezt a folyamatot ismételten megszakították, amit a talaj szelvények eltemetett sötét szinü szervesanyag felhalmozódási szintjei is bizonyítanak. A tőzeg bányászatát 1971-1975 között végezték. Ennek eredményeként ala 95