Az Alpokalja természeti képe közlemények 2. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1987)
Kovács, Gy.–Richnovszky, A.–Szörényi, L.: A Fertő-tó menti tőzeglápok és láprétek Mollusca-faunája
kult ki a mai hányató. A hánya 1981-ben - korlátozott termelessel - újra meg•• 2 nyilt. Osszkitérj édese 149.710 m . A tőzeg 1-2 m vastagságú. A talajviz magas, igy a termelés viz alóli bányászattal folyik. A területet északról a Vágóhidi-csatorna, délről a Sopron-Pertőd müuttal párhuzamos erdősáv és a kettő közötti láprét, nyugatról kulturret, keletről a fertőhomoki belterület határolja. A táj állatföldrajzi tekintetben a Kisalföld /Arrabonicum/ körzetébe tartozik, bár a Magyar Alpok /Scarbantium/ faunájának hatása is érezhető. A malakológiai vizsgálatokat a lápréttel kezdtük. 25 fajt gyűjtöttünk be. A három vizsgált terület közül csak itt fordul elő néhány jellegzetesen szárazságtűrő faj, mint pl. a Helicella obvia és a Chondrula tridens . Érdekes , hogy a Succinea oblonga milyen hatalmas mennyiségben él itt. Hasonlóan meglepő a Vallonja pulchella enniensis és a Perforatella rubiginosa nagy egyedszáma is. A jellegzetesen vizi fajok, annak ellenére, hogy a láprét erre lehetőséget nyújtana, aránylag kis faj és egyedszámban találhatók. Hogy ez a fokozatos eltőzegesedéssel lenne kapcsolatban, vitatható. A tőzeglápon ugyanis nő a fajszám. Ugy Ítéljük meg, hogy további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a végső következtetéseket le tudjuk vonni. A tőzegláp vizsgálata némileg eltérő képet mutat, ugyanis megnőtt az előforduló fajok száma. Hat fajjal találtunk többet, mint a lápréten. Az eltőzegesedés folyamatában tehát, ha kis mértékben is, de fajszám növekedés mutatkozott. Bizonyos fajok eltűnni látszanak, mint pl. a Helicella obvia , mások pedig éppen itt jelennek meg, mint a Bathyomphalus contortus és a Valvata cris tata . Már itt jelentkezik a kagylók számának csökkenése, ami a tőzegbá nyéban is tartani fog. A tőzegbányában végzett vizsgálataink érdekes eredményhez vezettek. Jelentősen csökken a fajok száma, még a láprét fajszámához viszonyitva is. Összesen 20 fajt sikerült begyűjteni. Néhány faj teljes egészében hiányzott a vizsgált területen. így a Succinea oblonga . Vertigo angustior , Zonitoides nitidus . A tőzeglápon és a tőzegbányában talált fajok közül 16 mindkét helyen előfordul, tehát az előfordult 35 fajnak a fele. A tőzegbányában megfigyelt faj és egyedszám csökkenés magyarázatában csak egy tényezőre tudunk gondolni. A pH megváltozására. Ugyanis a kialakulás körülményei között szinte semmi különbség nincs, összehasonlitva a tőzegláppal. Klimatényezők sem játszanak döntő szerepet. így másra nem nagyon tudtunk gondolni, mint hogy a pH savas irányba történő eltolódása a faj és egyedszegénység oka. Penti nézetünket támasztja alá a Kecel-Császártöltés környéki tőzegben végzett vizsgálatunk is. Ott a magasabb pH-érték mellett 40 faj 2551 egyedét gyűjtöttük be azonos nagyságú gyűjtőterületen. Itt az alacsonyabb pH érték mellett csak 20 faj 122 egyedét. Más vizsgálatok, valamint a fenyőerdők Mollusca faunájának vizsgálata is azt látszik igazolni, hogy a semleges alatti, savas pH értékek nem kedveznek a puhatestűek megtelepedésének.
