Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

FAJDIVERZITÁS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS TÉNYEZŐK, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KEZELÉSI JAVASLATOK Holt faanyag jelenléte Az őrségi erdők egyik kiemelkedő adottsága, hogy sok helyütt a holt faanyag jelen van a területen. Ezáltal a korhadéklakó mohák találnak megtelepedési lehetőséget. Nagy jelentősége van, hogy a holt faanyagnak különböző korhadási stádiumaival találkozhatunk. A korhadásnak indult faanyagot elsősorban a Hypnum cupressiforme és a Brachytecium ruíabulum népesíti be. Az erősen korhadt faanyaghoz már több faj kötődik, ezek a Tetraphis pellucida, a Herzogiella seligeri, a Pohlia nutans, a Lophocolea heterophylla, és a nem kimondottan korhadéklakó Dicranum montanum. Megfigyeléseim szerint ezek a fajok a korhadt fenyő-faanyagot jobban preferálják. Az is észrevehető, hogy a nedves, párásabb mikroklímája helyeken egyes fajok gyakrabban fordulnak elő, mint naposabb, szárazabb kitettségben. Példaként említeném a ritka Nowellia curvifolia nevű leveles májmohát, melynek adatait az elsőnek említett élőhelyről jegyeztem fel. Nem csak a fekvő, kidőlt fák szolgáltatnak jó aljzatot, hanem a korhadásnak indult tuskók is. Egy laposodó erdeifenyvesben tuskókorhadékról került elő a nagyon ritka Dicranum flagellare, továbbá a gyakoribb Lepidozia reptans és a Dicranum montanum. E miatt is érdemes meghagyni az erdőfelújítás során ezeket a mikroélőhelyeket, főleg az olyan élőhelyeken, melyek alapvetően nedvesebbek, nyirkosabbak az átlagosnál. Ez azért sem elhanyagolható, mert egyes mohák az erősen korhadt faanyaghoz kapcsolódnak. Az irodalmi adatok beszámolnak még a Riccardia latifrons, a Riccardia palmata és a Blepharostoma trichophyllum nevezetű májmohákról (ÓDOR et al. 2002), melyek kutatásom során nem kerültek elő. Kutatásom során előkerült az Őrségre nézve új fajnak tekinthető (és országos viszonylatban nagyon ritka) Ptilium crista-castrensis (5. ábra), érdekes módon telepített lucos nyiladékán. Azt nem állítom, hogy e faj luckorhadékot preferál, mégis kijelenthető, hogy a holtfa jelenléte ilyen gazdasági jellegű erdőkben is kívánatos. A holtfák jelentőségéről egyre többet hallani, így köztudott hogy zuzmók, gombák, madárfajok, és ízeltlábúak nagy hányada kötődik valamilyen módon ehhez a szubsztráthoz (DUDLEY & VALLAURI 2006). A biológiai sokféleség szempontjából továbbra is kívánatos a holtfaanyag biztosítása és a tuskózás kerülése az Őrség egyes erdeiben. Elegy fafajok jelentéte Mohaflorisztikai szempontból kifejezetten előnyös az elegyfafajok jelenléte az őrségi erdőkben. Számos példát látunk arra, hogy egyes mohafajok megjelenése bizonyos fafajok jelenlétéhez kapcsolható. Vannak kéregspecifikus fajok, mint például a Ptilidium pulcherrimum, mely elsősorban a nyír kérgén jelenik meg. De vannak kevésbé egyértelműbb kapcsolatok is, melyre számos példát említhetnék. Az újonnan megtalált Neckera pennata például Acer platanoides kérgéről került elő a Felsőszölnöki-erdőkből. A fajt a mohák európai Vörös könyve (ECCB 1995) a sérülékeny (vulnarable) IUCN kategóriába sorolja és hazánkban is védelem alatt áll.