Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

A szalaföi kavicsbánya nagy része már beerdősült. Itt elsősorban a savanyú aljzathoz kötődő erdei fajok jelennek meg nagyobb tömegben (Dicranum polysetum, D. scoparium, Leucobryum glaucum, Pleurozium schreberi, Scleropodium purum). Egyik pontján a volt bányának Sphagnum-pámák telepedtek meg, melyek természetvédelmi oltalom alatt állnak. Ezek a kavicsbányák, amelyek első látásra kisebb tájsebnek is tűnhetnek, fontos élőhelyet adnak olyan moháknak, melyek csak itt találják meg életfeltételeiket a tájegységen belül. 4. ábra. Riccia glauca L. (Foto: SzŰCS P.) Mezőgazdasági területek Egyes esetekben a művelt antropogén élőhelyek is alkalmasaknak bizonyulnak ritka növények, esetünkén ritka mohák megtelepedésére. Őrimagyarósd határában, aratás előtt álló gabonatábla nedves agyagtalaján találtam meg a jellegzetes sporofitonnal rendelkező Anthoceros argestis és Phaeoceros carolinianus telepeit. A becősmohák telepei közelében sikerült még felfedezni a Riccia glauca foltjait (4. ábra), melyet elsőként sikerült kimutatni a tájegységből. A májmohák megjelenésében - véleményem szerint - szerepe volt a hosszan tartó csapadékos időszaknak, valamint a szomszédos kisebb erdőfolt mezoklímatikus hatásának egyaránt.