Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

FAZEKAS Imre: Magyarország Zygaenidae faunája IX. Az Alpokalja Zygaenidae faunája (Lepidoptera)

12.a-d. ábra. Zygaena osterodensis H. Reiss, 1921 elülső szárnyainak változékonysága Nyugat-Magyarországon Fig. 12.a-d. Geographical variability of the forewings of Zygaena osterodensis H. Reiss, 1921 in Western Hungary Area, faunaelem: A Bajkál tótól, Észak-Mongóliától, a Kaukázuson át, a Balkán érintésével Dél-Svédországig, s Közép-Európáig elterjedt. Fragmentait DélnyugatFranciaországban és Észak-Spanyolországban és Törökországban. Szibériai faunaelem. Magyarországi elterjedése: Főleg az Északi-középhegységben gyakori, míg a Dunántúli-középhegységben a Dél-Dunántúlon és az Alpokalján lokális, s többnyire ritka. A Kisalföld kivételével az alföldeken nem gyűjtötték. Lelőhelyek az Alpokalján: Irodalmi adat: Sopron, Kőszeg (FAZEKAS 1984b; KOVÁCS 1953; RÉZBÁNYAI 1974). Megvizsgált anyag: Görbehalom (Sopron), Kőszeg (Király-völgy), Nárai, Velem. Biológia: A repülési idő június elejétől augusztus közepéig tart. Az imágók főleg Knautia-, Lathyrus-, Scabiosa-, Vicia- és Valeriana-fajok. virágzatában táplálkoznak. A hernyók tápnövényei: Lathyrus sativus, L. pratensis, L. niger, L. vernus, Vicia tenuifolia. Habitat: mezofil rétek, tölgyes- és bükkerdő szegélyek, Veszélyeztetettség, védelem: Legerősebb hazai populációit a Bükkben és a Mátrában, a védett területeken találjuk. A lokális populációk fennmaradását leginkább a korai kaszálások, és az erdőszegélyek degradációja veszélyezteti Megjegyzés: A szerzők többsége szerint Magyarországon a ssp. curvata Burgeff, 1926 él, hasonlóan Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is. Egy korábbi tanulmányomban (FAZEKAS 1984b: Abb. 1-12.) már rámutattam, hogy a hazai földrajzi populációk habitusképe nem egységes, a taxonómiai besorolás további vizsgálatokat igényel.