Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

FAZEKAS Imre: Magyarország Zygaenidae faunája IX. Az Alpokalja Zygaenidae faunája (Lepidoptera)

Summary: Rare and local in West Hungarian Borderland, in Transdanubian Hills and in North Hungarian Mountains at altitudes between 200 m and 1000 m (Mátra Mts.). Unknown in Great Hungarian Plain. Phenology: univoltine, from early of June to mid August. In Hungary the moths usually rest on and feed at the flowers of species of Knautia, Lathyrus, Scabiosa, Vicia and Valeriana. Larval foodplants: Lathyrus sativus, L. pratensis, L. niger, L. vermis, Vicia tenuifolia. Habitat: Z. osterodensis is a meso- and semi hygrophilous species, mainly on hills and in mountains of medium height; Arrhenatherum hay meadows, Festuca rubra hay meadows and related communities, colline and montane wet degraded grasslands, woodland fringes. It also likes the forest lands. Distribution and conservation status in Hungary: species known only in nature reserves, gene flow is uncertain. (18) Zygaena (Zygaena) viciae ([Denis & Schiffermüller], 1775) Sphinx viciae [Denis & Schiffermüller], 1775 —Ank. Syst. Verz. Schmett. Wienergegend, p. 45. Locus typicus: Ausztria, Bécs környéke. Diagnózis: az elülső szárny hossza SS 14-16,5 mm, $$ 15-17,5 mm. A csápbunkó elvékonyodott, az elülső szárnyak alapszíne áttetsző, az öt piros folt nagysága és alakja igen változékony, ritkán egy szabálytalan alakú vörös mezővé olvad össze (ab. confluens). A potroh rendszerint mentes a piros gyűrűtől, de gyűrűs példányok is előfordulnak. Könnyen felcserélhető a Z. trifolii Esper, 1783 fajjal, de a Z. viciae hátulsó szárnyának fekete szegélye keskenyebb, s a Z. trifolii csápbunkója sarlószerű és szélesebb. Problémás esetekben a genitáliák vizsgálatával a két taxon jól elkülöníthető (lásd a 13. ábra). Area, faunaelem: A Bajkáltól Észak-Mongólián, Közép- és Kis-Azsián át DélSkandináviáig, Nyugat-Európáig elterjedt. Igen lokális az Ibériai-félszigeten és a Brit-szigeteken. Szibériai faunaelem. Magyarországi elterjedése: Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Dél-Dunántúl, Északi-középhegység, Alföld (Duna-Tisza köze), Kisalföld (Mosonmagyaróvár). Lelőhelyek az Alpokalján: Irodalmi adatatok: Sopron (KovÁCS 1953). Megvizsgált anyag: Felsőcsatár, Nárai, Perenye, Sopron, Velem. Biológia: A repülési idő május végétől július végéig tart. Tápnövények: Medicago sativa, Trifolium campestre, T. repens, T. alpestre, T. medium, Dorycnium herbaceum, Lotus corniculatus, Onobrychis viciifolia, Vicia cassubica, V cracca, V. tenuifolia, Lathyrus pratensis, Habitat: főleg dombságok és középhegységek üde-, nedves kaszálórétjei, tölgyerdők szegélye, gesztenyeerdők, ritkább a sziklagyepekben valamint karsztbokorerdőkben, lokális és nagyon szórványos erdős sztyepp vidékeken. Veszélyeztetettség, védelem: Lokálisan elterjedt, de az üde és nedves habitatokban nagyobb egyedszámban is előfordulhat. Nem veszélyeztetett. Summary: Widespread but local and may occur on wet habitats in a higher individual number. Very local and little-known species in east Hungary (e.g. Maros-