Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

Calliergon stramineum nevű mohafajt (3. ábra). A további mohaflorisztikai kutatások során az ilyen speciális élőhelyek feltárására is figyelmet kell fordítani. A vízmosások is egyedi mohaélőhelynek bizonyulnak. Ennek oka többek között az, hogy az időszakonként „lerohanó" víztömeg kisebb-nagyobb medret formál magának, melynek mederfalai alkalmasak mohák megtelepedésére. Ezekben a medrekben néhol megáll a víz, mely az élőhelynek nedvesebb, hűvösebb és szélcsendesebb mikroklímát biztosít. A Keserűszeri Kutatószállás közelében is találkozhatunk ilyen élőhellyel, ahonnan kimutattuk a Metzgeria furcata és a Frullania dilatata májmohákat. A „lefutó" víz gyakran faanyagot is szállíthat, melyek a vízmosásban maradva a Nowellia curvifolia-nak is szubsztrátot biztosítanak. 3. ábra. Calliergon stramineum (BRID.) KINDB levele (Foto: Szűcs P.) Kavicsbányák A kavicsbányák másodlagos élőhelynek számítanak a fentiekhez képest, mégis értékesnek mondhatók speciális adottságaik miatt. Egy részük még nem erdősült be, tehát nyílt élőhelyek, másodsorban felszínüket nyers kavicstakaró borítja. Mindezek kedveznek a pionír mohafajok megjelenésének. A „bányagödör" falán több helyütt szivárgóvíz kerül a felszínre, ahol nedvességkedvelő fajok jelennek meg. így lehetséges az, hogy egymástól néhány méterre találkozunk az üde élőhelyeket kedvelő Rhytidiadelphus squarrosus-a\, illetve a naposabb, szárazabb helyeken megjelenő Polytrichum piliferum-a\.