Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

Fás növénytársulások A legnagyobb területet a lombelegyes erdeifenyvesek (Genisto nervatae-Pinetum) teszik ki, melyeket jellemzően a hegyhátak kavicstakaróját fedő kisavanyodott talajokon találjuk. Összetételére jellemző, hogy olykor elegyetlen fenyvesként jelenik meg, máskor pedig elegyes, sok fafajú formában találkozhatunk vele. Elegy fafajként mind a kocsányos, mind a kocsánytalan tölgy előfordul, de a bükk, a nyír és még számos fafaj felbukkanhat a fenyvesekben. Az elsavanyodott termőhelyeken számos ritka szubalpin és szubmediterrán faj is előkerülhet, így korpafüvek, körtikék, és ritka páfrányok élőhelye lehet. A társulást megtaláljuk Szalafőn, Farkasfán, Szőce-Rimány, Nádasd, Szatta, Nagyrákos, Őriszentpéter községhatárában, de a Vendvidéken általános társulásnak mondható. A pszeudoglejes, magas talajvízszintű, laposodó élőhelyek jellemző társulása a lápi erdeifenyves (AulacomnioPinetum), melynek jellemző elegyfaja a molyhos nyír. Megtaláljuk Szalafo, Farkasfa, Kondorfa, Orfalu, Kétvölgy és Szakonyfalu határában. A lucfenyvesek, melyeket a jegenyefenyves lucosok (Bazzanio-Abietetum) közé sorolhatunk, elsősorban a Grajka-patak völgyére és a Hármashatár vidékére korlátozódnak. Több helyen, elsősorban pozdolosodó talajokon, mészkerülő bükkösök (Galio rotundifolioFagetum) élnek, így Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Velemér térségében. A területre jellemző védendő társulás a nyugat-dunántúli bükkös (CyclaminiFagetum), karakterfaja az erdei ciklámen (Cyclamen purpuras cens), valamint a fecsketárnics (Gentiana asclepiada). Ezt találjuk Rábagyarmat, Szaknyér, Felsőszölnök, Velemér Magyarszombatfa határában. A tájegységben száraz tölgyesekkel is találkozhatunk. Közülük a sédbúzás cseres-kocsányos tölgyes (Deschampsio-Quercetum robori-cerris) a nádasdi fennsíkon, Szőce és Nádasd térségében terül el. Jelen van a területen a gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco petreaeCarpinetum) is, melynek helyenként elegyfaja a szelídgesztenye. Kisavanyodott talajú domboldalak társulása a mészkerülő tölgyes (Castaneo-Quercetum), jellemző fafaja a kocsánytalan tölgy. Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Szalafo és Rábagyarmat határában találkozhatunk velük. A patakvölgyek jellemző társulása a hegyi égerliget (Carici brizoidis-Alnetum), ezt megtalálhatjuk a Grajka-patak, a Szakonyfalvi-patak és a Hársas-patak völgyében. A ligeterdők a térségben elsősorban a Rába-völgyéhez kötődnek. Található itt csigolyaíuzes (Salicetum purpureae), mandulalevelű bokorfüzes (Salicetum triandrae), és puhafás ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) is. Az Őrség egykoron gyakoribb, de ma már csak foltokban fellelhető, ritka és védendő társulásai a láperdők. Egykori területük helyén ma elsősorban láprétek, illetve vízrendezés utáni telepített fenyvesek vannak. Ilyen az égeres láperdő (Dryopteridi-Alnetum), a fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae), a tőzegmohás fűzláp (Salici einereae-Sphagnetum recurvi), és a füles ffizláp (Salicetum auritae). Ezek az élőhelyek fokozott védelmet igényelnek. Fátlan növénytársulások A területen és környékén található nagyobb víztesteknek, elsősorban a Rába ártérnek köszönhetően lebegő hínár és rögzült hínártársulások és mocsári növényzet, nádas