Az Alpokalja természeti képe közlemények 11. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2009)

SZŰCS Péter: Mohaflorisztikai vizsgálatok az Őrség területén

BEVEZETÉS Az Őrség bryológiai szempontból hazánk kiemelten kutatott területének számít. Mohászaink előszerettel látogatták a tájegységet már az 1930-as évektől kezdve. A legkorábbi gyűjtések ÉDER Géza, VAJDA László, BOROS Ádám, VISNYA Aladár, GÁYER Gyula és JÁVORKA Sándor nevéhez fűződnek. A látogatottság mértéke jól lemérhető a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Növénytárának a területre vonatkozó herbáriumi anyagából, mely elsősorban BOROS Ádám, VAJDA László, PÓCS Tamás gyűjtését tartalmazza. A másik „bizonyíték" a területre vonatkozó publikációk nagy száma. Az elsők között BORBÁS Vince flóraművében (BORBÁS 1887) találkozhatunk jelentős számú mohaadattal, melynek némelyike az Őrségből származik. BOROS Ádám útinaplója árulkodik a helyi gyűjtésekről (BOROS 1915-1971), a kezdeti eredményeket pedig a 20-as évek végén publikálta (BOROS 1927). A 40-es években jelent meg a vendvidéki fenyvesekre és tőzegmohalápokra vonatkozó közleménye (BOROS 1944), illetve a magyar mohaflórát és vegetációt feldolgozó művében köszönnek vissza a feldolgozott adatok (BOROS in Soó 1964). PÓCS Tamásnak és munkatársainak cönológiai térképezésük mellett a vendvidéki és Szőce környéki élőhelyek mohaszintjét is sikerült felmérniük (PÓCS et al. 1958). BARBALICS Imre János a Vasi-Hegyhátról közölt értékes tőzegmoha (BARBALICS 1976b, 1980), illetve máj- és lombosmoha előfordulásokat (BARBALICS 1976a, 1981). PAPP Beáta és RAJCZY Miklós munkája 1996-ban látott napvilágot, mely az Őrség mohaflóráját a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján dolgozta fel (PAPP & RAJCZY 1996). Ennek eredményeként a kutatott területről 55 májmoha és 158 lombosmoha taxon került elő. A gyűjtemény alapján a szerzők létrehoztak egy Vas megye területére vonatkozó moha-adatbázist. A Vendvidék mohavegetációjával foglalkozik még ÓDOR Péter, SZURDOKI Erzsébet és TÓTH Zoltán (ÓDOR et al. 1996) munkája is, melyben értékes adatokat sikerült kapcsolni az eddigi eredményekhez. A szerzőhármas nevéhez fűződik az Őrség főbb élőhelyeinek mohavegetációját és flóráját feldolgozó munka is, mely mintegy összefogja és kiegészíti az eddigi adatokat és eredményeket (ÓDOR et al. 2002); ezen felül jó alapot szolgáltat a további térségbeli kutatásokhoz is. Megemlítendő, hogy a tájegység mohaflorisztikai szempontból nem egységesen kutatott. A Vendvidéken kívül csak egyes élőhelyek és tőzegmoha előfordulások vizsgálata élvezett elsőbbséget. Kevésbé feltártak az őrségi erdők, a nem tőzegmohás lápok és rétek. A területen fellelhető lápok moháiról LÁJER Konrád (1998) publikált florisztikai és cönológiai adatokat. Munkám elsődleges célja új adatok szerzése az egyes fajok élőhelyeiről. Terepi gyűjtéseim során igyekeztem azokat a helyszíneket meglátogatni, melyet mohászaink eddig valamilyen okból elkerültek.