Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

ÖV: Máriaújfalu: Máriaújfalui-víztároló, 1992.V.13, KT (MM); Nagyrákos: Zala-part, 1985.VI.6, RI (1, SM); Orimagyarósd, 198Ó.V.3, PA (1, SM); Szentgotthárd, 1989.VI.16, DR(1, SM). Vd: Felsőcsatár: Vas-hegy, 2001.V.26, (fh), NF (1, NFmgy); Nemesmedves, 1979.V.30, ÁL (MTM); Perenye: Külső-erdő, 1988.V.7, (fh), NF (1, NFmgy). Vh: Sárvár: Bajti, 198I.V. 10, PF (PFmgy). Nyugat-palearktikus elterjedésü faj, amely Magyarországon is sokfelé előfordul, főleg a dombvidéken és az alacsonyabb hegyvidéken gyakori. Különböző lágyszárú növényekben, így az aranyos barabolyban (Chaerophyllum aureum), széleslevelű bordamagban (Laserpitium latifoliwn), nagy völgycsillagban (Astrantia major) (KASZAB 1971); vadpasztinákban (Pastinaca sativa sylvestris), sárgarépában (Daucus carota sativus) (KOVÁCS és HEGYESSY 1995) fejlődik. Lárvája a gyökerekben rág, ott is bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó májustól júliusig, tápnövényéről, fűhálózással gyűjthető. Phytoecia cylindrica (Linnaeus, 1758) Phytoecia cylindrica - CSÍKI 1941: 332 [1]; HEGYESSY 1992: 117 [2]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 159 [3]; HEGYESSY et al. 1999a: 240 [4]; NAGY 2002: 58 [5] Felsőcsatár: Vas-hegy [5], Kőszeg [1], Kőszeg: Hét-forrás [4], Nemesmedves [3], Ostffyasszonyfa [4], Szalafo [2, 3], Szalafo: Felsőszer [3], Uraiújfalu [4], Velem: Gesztenyés [4] Khg: Bozsok: Holt-hegy, 2004.V.15, (fh), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Hét-forrás, 1996.V.26, PF (PFmgy); Velem: Gesztenyés, 1997.VI. 1, (fh), NF (2, NFmgy). ŐV: Szalafó, 1982.V.29, PA (1, SM); Szalafo: Felsőszer, 1994.VI.21, (fh), VK (1, SM). Rm: Püspökmolnári: Rába-part, 2004.VI.22, (fh), NF (2, NFmgy); Uraiújfalu, 1979.V.20., TK. Vd: Felsőcsatár: Vas-hegy, 2001.VI.10, (fh), NF (1, NFmgy); Nemesmedves, 1979VI.3,ÁL (MTM). Vh: Ostffyasszonyfa, 1991.V.22, HG (KFM). Palearktikus elterjedésü faj. Hazánkban a leggyakoribb Phytoecia-faj, melyet a síkságtól a hegyvidékig egyaránt gyűjtöttek. Lárvája különböző lágyszárú növényekben, például csemegebaraboly (Chaerophyllum bulbosum), erdei turbolya (Anthriscus silvestris), nagy völgycsillag (Astrantia major), vadmurok (Daucus carota carota), medvetalpfélék (Heracleum spp.) (KASZAB 1971); bojtorjános tüskemag (Torilis japonica) (KOVÁCS és id. KOVÁCS 1995) és zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) (MERKL et al. 1996) gyökereiben rág, majd ott is bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Az imágó április közepétől július közepéig, tápnövényéről fühálózható.