Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Phytoecia icterica (Schaller, 1783) Phytoecia ephippium - KUTHY 1897: 182 [ 1 ] Phytoecia icterica - CsiKI 1941: 332 [2]; HEGYESSY 1992: 117 [3]; HEGYESSY et al. 1999a: 240 [4] Bozsok [2, 3], Gyöngyösfalu: Kispöse [4], Kőszeg [1], Kőszeg: Alsó-rét [2, 3] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh ( 1, SM). Vd: Gyöngyösfalu: Kispöse, ML; Kőszeg: Alsó-rét, 1938.VII.9, VA (1, SM). Pontomediterrán elterjedésü faj. Hazánkban az Alföldön, valamint a domb- és hegyvidéken egyaránt előfordul, helyenként gyakori. Lárvája pasztinák (Pastinaca sativa), a murok (Daucus carota), a földitömjén (Pimpinella saxifraga) (KASZAB 1971); a foltos bürök (Conium maculatum) és kerti petrezselyem (Petroselinum crispum) (KOVÁCS és HEGYESSY 1995) gyökerében fejlődik. Az imágó májustól júliusig, tápnövényéről fűhálózható. Phytoecia nigricornis (Fabricius, 1781) Phytoecia nigricornis - CSÍKI 1941: 332 [1]; HEGYESSY 1992: 117 [2]; KOVÁCS 1994: 161 [3]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 158 [4]; HEGYESSY et al. 1999a: 240 [5]; NAGY 2002: 58 [6] Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye [4], Bajánsenye [4], Csörötnek [4], Egyházasrádóc [2], Felsőszölnök [4], Felsőszölnök: Halál-völgy [4], Kondorfa [4], Kőszeg [1], Kőszeg: Klange [2], Meggyeskovácsi [3], Ostffyasszonyfa [5], Sárvár: Bajti [5], Szentgotthárd [4], Szombathely: Parkerdő [5], Vaskeresztes: Pinka-part [6] Khg: Kőszeg: Klange, 1939.VI.19, VA (1, SM). ŐV: Apátistvánfalva: Zsida-patak völgye, 1994.VI.14, (e), VK (1, SM); Bajánsenye, 1994.V.9, KT (MM); Csörötnek, 1984.VI.4, RI (RImgy); Felsőszölnök, 1992.VI.19, RI (RImgy); Felsőszölnök: Halál-völgy, 1994.VI.17, (fh), VK (1, SM); Kondorfa, 1994.VI.19, (fh), VK (1, SM). Rm: Meggyeskovácsi, 1979.VI. 1-2, PA (1, MM); Püspökmolnári: Rába-part, 2003.VI.7, (fh), NF (1, NFmgy); Szentgotthárd, 1989.VI.16, DR. Vd: Szombathely: Parkerdő, 1996.V.31, PF (PFmgy); Vaskeresztes: Pinkapart, 2001 .V.26, (fh), NF ( 1, NFmgy). Vh: Ostffyasszonyfa, 1991.V.22, aranyvessző leveléről, HG (KFM); Sárvár: Bajti, 1981.VII.2, PF (PFmgy). Vv: Egyházasrádóc, 1959.VI.25, VI (1, SM). Nyugat-palearktikus elterjedésü faj. Hazánkban a síkságon és a dombvidéken sokfelé megtalálható, de gyakorinak nem mondható. Lárvája különböző lágyszárú növények, főleg fészkesek, így aranyvirág- (Chrysanthemum spp.), üröm- (Artemisia