Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Anaesthetis testacea — HEGYESSY 1992: 114 [2]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 158 [3]; KOVÁCS és HEGYESSY 1997a: 70 [4]; HEGYESSY et al. 1999a: 238 [5]; KOVÁCS et al. 2000: 216 [6] Bozsok [2], Cák: Cáki-pincesor [4, 5, 6], Gyöngyösfalu: Kispöse [5], Kőszeg: Chernel-kert [2, 5], Kőszeg: Kálvária-hegy [5], Kőszegi-hg. [1, 5], Szakonyfalu [3], Velem: Gesztenyés [5], Velem: Malom-rét [5] Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Cák, 1990.1.17, ex larva, REI (1, NFmgy); Cák: Cáki-pincesor, 1990.1.28, Castanea sativa gallyból, MJ (MJmgy), 1992.1.11. » II.2, C. sativa ágból, HG (KFM), 1992.1.28. » 11.27, C. sativa ágból, KT (MM); Kőszeg: Chernel-kert, 1987.VI.1-2, (fcs), (1, SM), 1988.VII.13-14, (fcs), 1988,VII.21-22, (fcs), (1, SM), 1991.VII.10, (fcs); Kőszeg: Kálvária-hegy, 1991.VII.2, HG (KFM); Kőszegi-hg., 1936.IX.24-29, Univ. Budapest (MTM); Velem: Gesztenyés, 1988.VI.28, szelídgesztenyéről, (k), NF (1, NFmgy), 2005.

VI. 1., szelídgesztenyéről, (h), KSz (1, NFmgy); Velem: Malom-rét, 1988.VI.28, szelídgesztenyéről, (k), NF(1, NFmgy). ŐV: Szakonyfalu, 1960.VI.15, EJ (MTM). Vd: Gyöngyösfalu: Kispöse, ML. A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Hazánkban az Alföldtől a hegyvidékig sokfelé előfordul, de nem túl gyakori. Sokféle lombosfában, cserjében megél, például tölgyfajokban (Quercus spp.), szelídgesztenyében (Castanea sativa), vadgesztenyében (Aesculus hippocastanum) (KASZAB 1971); kerti szilvában (Prunus domestica), különböző tölgy faj okban (Quercus robur, Q. petraea, Q. pubescens), pompás dióban (Juglans regia), fehér fűzben (Salix alba), fűz- (Salix spp.) és nyárfajokban (Populus spp.) (KOVÁCS és HEGYESSY 1995); erdei málnában (Rubus idaeus) és kecskefüzben (Salix caprea) (MERKL et al. 1996). Lárvája a száraz, vékony, még fán levő alsó ágak végében fejlődik, a farészben hosszanti járatokat rág, majd ugyanitt bábozódik (MEDVEGY 1987; HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Fejlődése két évig tart. Az imágó májustól júliusig rajzik, alkonyatkor aktív. Tápnövénye száraz ágairól kopogtatással gyűjthető, fényre is repül. Saperda carcharias (Linnaeus, 1758) Saperda carcharias - FREH 1878: 21 [1]; KUTHY 1897: 181 [2]; KASZAB 1937: 178 (FREH 1878 és KUTHY 1897 nyomán); HEGYESSY 1992: 114 [3] Anaerea carcharias - HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 158 [4]; HEGYESSY et al. 1999a: 239 [5] Bozsok [3], Kőszeg [1, 2, 5], Kőszeg: belterület [5], Kőszeg: Chernel-kert [3, 5], Magyarszombatfa [4], Sárvár: Bajti [5], Szombathely: Herény, Gyöngyös-part [3], Tanakajd [5]