Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Khg: Bozsok, Collectio J. de Végh (1, SM); Kőszeg, 1967.VI.7-10, TS; Kőszeg: belterület, 1982.VIII. 1, TCs; Kőszeg: Chernel-kert, 1986.VI.18, (fcs), (1, SM), 1988.VII.28-29, (fcs), 1991.VIII.6, (fcs); Velem: Gesztenyés, 2004VIII.3, (1), KSz (1, NFmgy). ŐV: Magyarszombatfa, 1979.VIII.9, (fcs) (MTM). Rm: Püspökmolnári: Rába-holtág, 1999. VII.26, nyárfa levélzetéről, (e), NF (1, NFmgy). Vd: Szombathely: Herény, Gyöngyös-part, 1982.VII.15, El (1, SM). Vh: Sárvár: Bajti, 1981.VII.23-24, PF (PFmgy), 1982.VI.29, nemesnyár leve­leiről, PF (PFmgy). Vv: Tanakajd, 1960.VII.31, (fcs). A Palearktikum északi részében elterjedt faj. Hazánkban az Alföldön és a dombvi­déken, valamint a hegyvidék alacsonyabb régióiban gyűjtötték. Csak az ország egyes vidékein, főleg az ártéri erdőkben, telepített nyárfásokban gyakori, ahol kárte­vőként is felléphet. Rendszerint fiatal, élő nyár- (Populus spp.) és fűzfélékben (Salix spp.) fejlődik. A lárva a fák törzsének tövében, a farészben rág. Mélyen belefúrja magát a fa belsejébe, ahol azután bábozódik (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Fejlődé­se 2-3 évig tart. Az imágó június közepétől szeptemberig rajzik, főleg a tápnövénye törzsén, ágain, vagy levélzetén található. Fényre is repül. Saperda octopunctata (Scopoli, 1772) Saperda tremulae - FREH 1878:21 [1] Saperda 8-punctata - KUTHY 1897: 181 [2]; KASZAB 1937: 178 (FREH 1878 és KUTHY 1897 nyomán) Saperda octopunctata - HEGYESSY 1992: 116 (FREH 1878; KUTHY 1897 és KASZAB 1937 nyomán) Kőszeg [1,2] Európai elterjedésü faj. Hazánkban a hegyvidék alacsonyabb régióiban többfelé elő­fordul, de nem gyakori. Elsősorban hársfajokban (Tilia spp.) él, de megtalálható rezgőnyárban (Populus tremula) is. A lárva száradó, de még részben élő fák törzsei­nek, vagy vastagabb ágainak kérge alatt rág, bábozódni a fatestbe vonul, de vastag kéreg esetén a kéregben, vagy a kéreg alatt is bábozódhat. Az imágó fő rajzási ideje június-júliusban van. Napközben tápnövénye törzsén, vagy farakásokon található, alkonyatkor a leveles hajtások közé húzódik, ilyenkor lepedőre lerázható (MEDVEGY 1987). Fényre is repül. Kőszegről FREH (1878) adata alapján ismerjük, de bizonyító példányunk nincs. A faj előfordulását az Alpokalján a későbbi kutatások során nem sikerült megerősíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom