Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

(MTM); Kondorfa, 1980.VI.30, PA (2, MM; 2, SM), 1980.VI.30, RI (1, SM); Orfalu, 1982.V.26, PA (1, SM), 1983.V.26, lucos, TS (1, SM); Orfalu: Dolányi út, 1994V.12,DR (1, SM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1983.V.23, PA (2, MM; 3, SM), 1984.VI.9, RI (2, SM), 1985.V.1, PA (1, SM), 1985.V.1, SzD (3, SM), 1987.IV.19, PA (2, SM); Szalafo, 1982.V29, PA (1, SM); Szalafo: Borjas-erdő, 1985.V.3, RI (8, SM); Szalafo: Felsőszer, 1993.V.7, DR (1, SM); Viszák: Lugosi-erdő, 1983.V.27, Pinus sylvestris, PA (1, SM), 1987.IV.19, RA-RI (24, SM), 1987V.9, RA (1, SM). Vd: Ják, KZ (MTM); Kőszeg: Alsó-erdő, 1964.V.20, FJ, 1990.V.13, TK, 1991.V.5, erdeifenyő-farakásról, HG (KFM), 1991.V.25, erdeifenyőfarakásról, HG (KFM); Nárai: Nárai-erdő, 2001. V.20, erdeifenyőfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Pornóapáti, 1997.V.19, PF (PFmgy); Szombathely: Olad, 1991.IV.9, DR, (1, SM); Szombathely: Parkerdő, 1983.111.15., erdeifenyő törzséről, (e), NF (1, SM), 2000.V.7, erdeifenyőfarakásról, (e), NF (1, NFmgy); Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.V.20, erdeifenyő-rönkről, (e), NF (1, NFmgy). Vh: Kám: Jeli, 1994.V.22, PF (PFmgy); Nádasd: Nagy-erdő, 1985.IV.1, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, SM), 1985.VI.2, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, SM), 1987.V.9, erdeifenyő-farakásról, (e)NF (1, NFmgy), 1987,V.10, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, NFmgy), 1987.V.17, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, SM). Vv: Szombathely, 1995.VI.il, lakásban, (e), VK (1, SM); Vát, 1983.V29, PF (PFmgy), 1984.V.6, PF (PFmgy), 1984.V.16, erdeifenyő-farakásról, PF (PFmgy), 1986.VIII.18, napfényes időben repült, PF (PFmgy), 1992.V.2, PF (PFmgy), 1994.VI.9, PF (PFmgy). Euroszibériai elterjedésü faj. Hazánk fenyveseiben többfelé megtalálható, helyenként nem ritka. Lárvája elsősorban erdeifenyőben (Pinus sylvestris) él, főleg öreg fák törzseinek a kérgében fejlődik, ott is bábozódik. Fiatalabb törzsek esetében, ha nem elég vastag a kéreg, bábozódni a fatestbe húzódik. Fejlődése két évig tart. Az áttelelt imágó már kora tavasszal megjelenik. Fő rajzási ideje április-május. Az imágó leginkább a déli órákban, farakásokon figyelhető meg. Védett. Acanthocinus griseus (Fabricius, 1792) Acanthocinus griseus - HEGYESSY 1992: 109 [1]; KOVÁCS 1994: 157 [2]; HEGYESSY és KOVÁCS 1996: 154 [3]; HEGYESSY et al. 1999a: 234 [4]; NAGY 2002: 57 [5] Bozsok: Irottkő [4], Farkasfa [2 3], Farkasfa: Fekete-tó [3], Farkasfa: Zsilavec [3], Kám: Jeli [4], Kőszeg: Chernel-kert [4], Kőszeg: Hörmann-forrás [4], Kőszeg: Malomárok [4], Kőszeg: Parkerdő [4], Kőszeg: Vöröskereszt [4], Ostffyasszonyfa [4], Szakonyfalu: Grajka-patak völgye [3], Szalafo [1, 3], Vaskeresztes: Pornóapátipatak völgye [5], Velem: Velemi-erdő [4]