Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

Khg: Bozsok: Irottkő, 1997.V1II.17, PF (PFmgy); Kőszeg: Chernel-kert, 1991.VII. 10., (fcs); Kőszeg: Hörmann-forrás, 1995.VIII.10, PF (PFmgy), 1999.VILI., erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Irány-hegy, 2000.VI.18, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, NFmgy); Kőszeg: Malomárok, 1988.VII.22, (fcs); Kőszeg: Paradicsomos, 1999.VII.8, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (4, NFmgy); Kőszeg: Parkerdő, 1994.VI.18, PF (PFmgy); Kőszeg: Vöröskereszt, 1988.VL4, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, NFmgy), 1988.VI.il., erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, NFmgy), 2000.V.21., erdeifenyő- és lucfarakásról, (e), NF (2, NFmgy), 2003.VI. 14, lucfarakásról, (e), NF (2, NFmgy); Velem: Gesztenyés, 2004.VIII.3, (1), KSz (1, NFmgy); Velem: Hosszú-völgy, 2004.IX.14, (1), KSz (1, NFmgy); Velem: Velemi-erdő, 1987.VI.20, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (2, NFmgy), 1987.VII.8, erdeifenyő-farakásról, (e), NF (1, NFmgy), 1998.VII.18, erdeifenyő-farakásról, PF (PFmgy). ŐV: Farkasfa, 1980.VI.30, PA (1, MM); Farkasfa: Fekete-tó, 1983.VII.10, SzD (SzDmgy); Farkasfa: Zsilavec, 1983.VII. 10, ÁL (MTM); Szakonyfalu: Grajka-patak völgye, 1992.VII.9, KT (MM); Szalafo, 1984.VIII.20, Pinus sylestris, PA (1, SM). Vd: Vaskeresztes: Pornóapáti-patak völgye, 2001.VI. 10, erdeifenyő-farakásról, (e), NF(1, NFmgy). Vh: Kám: Jeli, 1994.V.2, PF (PFmgy); Osztffyasszonyfa, 1981.VI.27, PF (PFmgy). Euroszibériai elterjedésü faj. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidék fenyveseiben fordul elő, ahol helyenként nem ritka, a síkságról csak kevés adata van. Lárvája az erdeifenyő (Pinus sylvestris), a feketefenyő (Pinus nigra) és a lucfenyő (Picea abies) vékonyabb törzseinek, vagy vastagabb ágainak a kérge alatt fejlődik, bábozódni sekélyen a farészbe vonul (HEGYESSY és KOVÁCS 1996). Rajzási ideje rendszerint május végén kezdődik, de nagyon kedvező években április végén is megjelenthet. Augusztus közepéig rendszeresen találkozni vele, de egyes példányai még szeptember végéig is előfordulnak. Az imágó este aktív, a nappalt heverő törzsek alján, vagy farakások belsejében rejtőzködve tölti. Borult időben nappal is előjön, ilyenkor főleg farakásokon látható. Fényre is repül. Aegomorphus clavipes (Schrank, 1781) Acanthoderes varius - FREH 1878: 21 [1] Acanthoderes clavipes - KASZAB 1937: 177 [2]; HEGYESSY 1992: 109 [3]; KOVÁCS 1994: 157 [4]; HEGYESSY et al. 1999a: 234 [5] Bozsok: Irottkő [4, 5], Kőszeg [1], Kőszeg: Gesztenyés [5], Kőszeg: Hörmannforrás [5], Kőszeg: Stájerházak [5], Kőszeg: Vöröskereszt [5], Kőszegi-hg. [2, 3, 5], Velem: Szent Vid [5], Velem: Szerdahelyi-patak völgye [5], Velem: Velemi-erdő [5]