Az Alpokalja természeti képe közlemények 10. (Praenorica - Folia historico-naturalia Szombathely, 2008)

hez kötődő, fenyőféléket fogyasztó fajok száma. Több jellegzetesen magashegységben honos faj is begyűjtésre került: Ergates faber, Stictoleptura scutellata, Anastrangalia dubia, Tetropium castaneum, T. gabrieli, Semanotus undatus, Monochamus sutor. Az Őrségben előforduló, további ritka fajok: Deilus fugax, Pronocera angusta, Callidium aenea, Pogonocherus decoratus, P. ovatus, Oplosia cinerea, Menesia bipunctata, Oberea pedemontana. A Rába-mente A Rába hazánk egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója, hiszen magyarországi szakaszának több mint fele - Alsószölnöktől Sárvárig - szabályozatlanul, eredeti állapotában található. A Rába mentén a gyakori vízborítású vízpartokon bokorfüzesek, a magasabb parti szakaszokon puhafa-ligeterdők találhatók. Mivel erdészeti tevékenység a dús ligeterdő-vegetációban nem folyik, az öreg fák állva pusztulnak el, így számos cincérfaj talál kedvező életfeltételt. Az árterek magasabb, ritkább elöntésű térszínein a puhafaligeteket üde keményfa-ligeterdők váltják fel. A Rába árterében gyakoriak az égerligetek. A morotvákban és a lefolyástalan kis mélyedésekben égeres láperdők díszlenek. A Rába-völgyben, az ártérből kiemelkedő magaslatok elöntésmentes részein gyertyános-kocsányos tölgyesek találhatók. A társulás cserjeszintjében a veresgyürűsom (Cornus sanguined), a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) és a kányabangita (Viburnum opulus) a leggyakoribb. A nyílt területeket kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus spp.) és gyepürózsa (Rosa canina) bokrok övezik. A Rába-mentén célirányos, cincérekre irányuló gyűjtéseket csak elvétve végeztek. Az adatok zömét más rovarcsoportok gyűjtése során talált példányok adják. Önálló közlemény nem jelent meg a Rába-mente cincérfaunájáról, azt csak a szakirodalomban (KOVÁCSNÉ MURAI 1958; HEGYESSY 1992; KOVÁCS 1994; HEGYESSY és KOVÁCS 1996; HEGYESSY et al. 1999a) szórványosan található, idevonatkozó adatokból ismerjük. A Rába-mentéről kimutatott cincérfajok száma a most közlésre került új adatokkal együtt 45. A Vasi-dombság A tárgyalt kistáj határait északon a Kőszegi-hegység, nyugaton az országhatár, délen a Rába folyó, keleten a Vasi-völgység alkotja. A Kőszegi-hegységtől a felsőcsatári Vas-hegyig alacsony dombvidék húzódik. A Kőszegi-hegység lábától az Aranypatak irányába egyenletesen lejt a fej szín, ez a déli irányba egyenletesen, fokozatosan lealacsonyodó sík a Kőszegi-hegység hegylábfelszínének része. Ezt a felszínt a patakok széles völgyközi hátakra tagolják. A Gyöngyös patak hordalékkúpja Kőszeg-Perenye vonalától délre, a Kisunyom-Vasszécseny-Szeleste-Gór vonalig terjed. A Pinka kavicstakarója (Pinka-sík) éles peremmel különül el a Gyöngyös kavicstakarójától (Gyöngyös-sík). A Gyöngyös-sík szinte folyamatosan, észrevétlenül megy át a Rába-síkba, illetve a Rába-völgybe. A terület egyenletesen lejt a Rába irányába. A csapadék évi mennyisége nyugatról kelet felé fokozatosan csökken: Kő-