Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)

Tóth Sándor: A vízi Hyphomycetes és társgombái az Alpokalján

A VIZI HYPHOMYCETES ËS TÄRSGOMBAI AZ ALPOKALJA TERÜLETEN Tóth Sándor A vizi Hyphomycetes kifejezés elsősorban ökológiai csoportot jelez. Azokat a Hyphomycetes-faj okát szoktuk igy összefoglalni, melyek vizzel borított szerves anyagokon élnek. Szaporitó szerveiket is a viz alatt fejlesztik, s konidiumaik elterjesztésében a viznek van elsősorban szerepe. A vizben lebegő konidiumok a patakok vizén képződő habcsomókban feldúsulnak. Legegyszerűbben tehát a habminták révén vizsgálhatjuk őket. Mivel a vizi Hyphomycetes-konidiumok igen változatos felépitésüek, a konidiumok a legtöbb esetben biztos támpontot adnak a meghatározásra. Mennyiségi következtetéseket ilyen vizsgálatok alapján csak nagyon óvatosan szabad tenni. Ezek a vizsgálatok elsősorban qualitativ eredményekre alkalmasak. A habmintákban a vizi Hyphomycetes-konidiumokon kivük sok minden akad. Az itt található egyéb gombák spóráit és k'onidiumait társgombák néven foglaltuk össze. A mintavétel fogalmából következően a habmintákat igyekez:tem minél több helyről, és különböző évszakokban gyűjteni. Ennek megfelelően Kőszeg környékéről 13 habmintát, Szentgotthárd környékéről /Vend-vidék/ 9, az őrségből 26, Sopron mellől pedig 1 habmintát vizsgáltam. A minták csaknem 4 éves időszakot fognak át. Segítségükkel eléggé megbizhatóan megállapíthatjuk, hogy mely fajok és milyen gyakorisággal fordulnak elő területünkön. Az eredmények kiértékelése és összehasonlítása más területeken azonos módszerrel végzett vizsgálatok eredményeivel mutatta, hogy a vizi Hyphomycetes elterjedése rendkivül nagy. Igen jellegzetes konidiumokat találtam, melyeket japán szerzők távolkeleti habmintákból közöltek, nem emlitve a vizi Hyphomyceteskutatás hazájából, Nagy-Britanniából közölteket. Közülük nem 45