Az Alpokalja természeti képe közlemények 1. Az Alpokalja kutatók I. konferenciája előadásainak kivonatai (Szombathely, 1981)
Tóth Sándor: A vízi Hyphomycetes és társgombái az Alpokalján
egy olyan is akadt, mely még u.n. ismeretlen /azaz le nem irt/ gombához tartozott. Jellemző volt, hogy az Alatospora acuminata , világszerte elterjedt vizi Hyphomyceta, itt is a leggyakoribb volt. Alig akadt minta, melyben ne fordult volna jelentősebb mennyiségben elő, bár a konidiumok száma elég feltűnően kisebb volt, mint pl. a bakonyi, a mátrai és a bükkhegységi mintákban. A részletesebb összehasonlítgatást mellőzve csak néhány különlegesebb előfordulási adatról számolok be. A Clavatospora tentacula , a Lemonniera pseudofloscula hazánkból csak innét ismeretes. Külön kell még említenem a Laridospora appendiculata egyetlen konidiumát, mely az országban csak az őrségből került elő /Európában csak még Angliában találták/, továbbá a Gyoerffyella rotula-t, mely a Velemi patak habmintáját diszitette. Kol Erzsébet magyar algológus /nemrég hunyt el/ annak idején hóalgának tartotta és Gyoerf fyella tatrae néven irta le. Külön szint jelentenek a vizi élővilágban a különböző élősködő Hyphomycetes-fajok. Közülük a vizi Rhizopodákon élősködő Acaulopage tetraceros hazánkban csak az őrségből és a Börzsönyből /ez utóbbi GÖNCZÖL JÁNOS adata/ ismert. A vizi Hyphomycetes nagyban függ a viz minőségétől. Általában az igen kevéssé szennyezett, de növényi szervesanyagban nem túlságosan szegényes vizekben tenyésznek jól. Egyes fajaik azonban egyenesen jelzik előfordulásukkal a viz szennyezettségét, s ezért indikátor fajokként is számontartjuk őket. Több fajuk jellegzetessége, hogy a hűvösebb időszakokban, a növényi szervesanyag nagy mennyisége jelenlétében /lombhullás/ ősszel és tavasszal szaporodik el, s igy igen nagy szerepe van ennek a szervesanyag tömegnek lebontásában. Az Alpokalja vizi Hyphomycetes állománya tartalmazza - igen kevés kivétellel - mindazokat a fajokat, melyek hazánk egyéb vizeiben is megtalálhatók, de több ritka gombának konidiumát к is sikerült itt megtalálni. Az eltérések feltűnőek. Magyarázatukra talán a terület nyugati fekvése, továbbá - a Kőszegi-hegységet nem számítva - dombvidék jellege szolgálhat. 4-6