Krisztin Ernő szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum III. Évkönyve (Szombathely, 1929)

KRISZTIN Ernő: A Kultúregyesület működése 1927. szeptemberétől 1929. júniusáig

9 állításra a mi tagjaink is bekiildötték műveik legjavát és nagy örömünkre Fábián Gyula, Fábiánné Biczó Ilona és Horovitzné Lukács Stefi egy-egy munkájukkal elnyerték a Diplome d'honneuir-t. Egyébként a tagok különféle kiállításokon is szerepeltek és nem egy esetben a hivatott kritika a legnagyobb dicséret hangján szólott művészi képességeikről. Nem szabad megfeledkeznünk a szakosztály rendezésében lezajlott Dürer-emlékünnepélyről sem, amelynek megnyitóját dr. Giay Frigyes, ünnepi beszédjét pedig Tóth János mondotta, míg Dürer élete folyásáról és művészete nagyságáról Fábián Gyula emlékezett meg meleg, színes vetített képekkel kísért előadásban. Nagyarányú lés igazán áldásos tevékenységre mutathat rá a közművelődési szakosztály, amelynek vállára nemcsak ia hazafias ünnepségek és liceális előadások rendezése nehezedett, hanem Szombathely népművelési munkájának százszázalékos elvégzése is. Örvendetes jelenségként kell elkönyvelnünk, hogy az 1927—28-i esztendőben a vegyesdandárparancsnokság felajánlott analfabétatanfolyamunkat nem vette igénybe azzal az indokolással, hogy a múltban rendezett ily irányú kurzusnak eredmlényeként nem tud katonaanalfabétát megnevezni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a polgári lakosság közt nem akadna írni-olvasni nem tudó, de ezek már javarészt idősebb egyének, akiknek beszervezése épen koruknál fogva nagy nehézségekbe ütközik. Népies ismeretterjesztő előadásainkat október hó végén kezdtük meg a következő helyeken: Gazdaszövetség, Idószövetség, Kereskedelmi Kör, Ker. alkalmazott Kereskedőik Köre, Iparoskor, Összmunkás Dalárda, Leánykör, 48. sz. Rákóczi cserkészcsapat, Kat. Legényegylet, Mozdonyvezetők Köre, Ker. Szoc. Munkásegyesülete, az Anya- és Csecsemővédő és a Credo egyesületben. A megtartott előadások száma, amely 167-re rúg, fogalmat nyújt nekünk arról a széleskörű tevékenységről, amellyel az egyesület győztesen harcol a magyar kultúra szolgálatában népünk lelki tartalmának kimélyítéséért. Mindenkit magához ölel és a legnagyobb készséggel siet azok körébe, akik tudásszomjuk kielégítésére minden rendelkezésre álló eszközt felhasználnak és nem átallnak napi fáradalmaik után üdülést keresni a szellemi élvezetek tísZtav.izű forrásánál. A felsorolt körök és egyletek mindig a legnagyobb megértéssel karolták fel a Kultúregyesület törekvéseit és nem egy közülük Őszinte elismeréssel adózik az előadók válogatott gárdájának, amely inkább lelkébe plántált kötelességérzetből, mint a csekély összegben megállapított honoráriumért vállalta magára az igehirdetés nemes feladatát. Mindezek az előadások az egyesületek otthonaiban zajlottak le nagyszámú hallgatóság előtt, de épen olyan népszerűek és látogatottak voltak a Kultúrházban a müveit közönségnek szánt liceális előadásaink is. F. A. Bather, a British Museum igazgatója a palentológia feladatairól, dr. Feldmann Bódog az ember jellemének és test-