Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)
Szépirodalom és irodalomtörténet - PÁVEL Ágoston: A Hunyadiak a délszláv népköltészetben
115 tájában. A hősi kalandokat igen sokszor a történeti események hátterében alakítja ki a népi fantázia. Van hagyomány, — főleg a bugarstica-k őrzik — amely vakmerően megteszi István deszpota fi389—1427) fiának. Sokszor látjuk meghitt barátságon alapuló közös harci vállalkozásokban Kraljevic Markoval s a török fogságból majd Jankó szabadítja ki Markot, majd Marko Jankot. Megesik azonban az is, hogy a jó barátok összekoccannak és az összekoccanásnak — melynek többnyire vitézi hetvenkedés az oka — párviadal a vége; ilyenkor természetesen az ízig-vérig szerb hős, Marko győz. Ilyen hősi dalokat százával idézhetnénk a több mint tízezer költeményt és mintegy kétezer mesét tartalmazó szerb népköltészetből. Egy másik költeményben 2) a félelmetes Kaica RadonjávdX különbözik össze Jankó 300 magyar és hatvan oláh vitéz kíséretében. Kaica ugyan elesik, de a Jankó kíséretéből sem marad még hírmondó sem a vezéren kívül. Gyakoriak a leánykérő, leányszöktető kalandok. Egy ilyen alkalommal az „erdélyibán u ésBudimlija /ovo (Budai Jánosi) együtt vetélkednek a csodaszép Janoki fanáéri; a leány szíve Jovohoz húz, de Jovo súlyos betegségbe esik s Jankó eközben megkéri, megkapja és hazaviszi Janát, ki útközben hiába sóhajtozik Buda vára felé. Azonban három év múlva a felgyógyult Jovo kereskedőnek öltözve egy gályán a Duna vizén, majd a Morison (Maroson) „Erdei]" vára alá ereszkedik s ott csecsebecséivel hajójára csalogatja Janát 30 udvarhölgyével, aztán megszökik vele Buda várába. Jankó hiába üldözi őket, a szerencse a szerelmeseket segíti 3). Természetesen sokat foglalkozik a népköltészet Hunyadi János balkáni hadjárataival, valót és költöttet merészen egybekeverve. Az egyik hősidalban 4) Jankó öccsével, a fiatal Szekula bánna.1 indul Rigómezőre a törökök ellen; útközben Kucsevo és Branicsevo ') Már Andrija Kacié-Mioétc is közöl „Razgovor ugodni naroda slovinskoga" (1756) c. művében egy ilyen, saját megjegyzése szerint is népi eredetű költeményt Szbinjani Jankó házasságáról. A rengeteg hasonló tartalmú költemény közül megemlítem még a „ Sibinjanin Jankó u narodnim pesmama" (Sz. J a népköltészetben) c. Újvidéken megjelent füzetből a 3—23. lapokon olvasható „Zenidba Sibinjanin Janka s vilom" (Sz. J. házassága a tündérrel) c. rendkívül kalandos tartalmú költeményt, melyben Jankó a „pozsonyi bán" (od Pozuna bane) udvarában jár háztüznézőben. 2) Karadzíó-. Srpske narodne pjesme II. k. (Biograd 1895.) a 471—479. lapDkon „Smrt vojvode Kaice" (Kaica vajda halála) cím alatt. 3) Karadzic: Srpske narodne pjesme II. k. a 627- 633. lapokon „Zenidba Jova Budimlije" (Budimlija Jovo = Budai János házassága) cim alatt. 4) Karadzit előbb idézett gyűjteményében a 498-505. lapokon »Sekula se u zmiju pretvorio" (Sz. sárkánnyá változott) címen.
