Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)
Természettudomány - GÁYER Gyula: Clusius Károly (1526-1609) és Vasvármegye természetrajzi irodaima
164 vének megirása (1883) összeessék az első magyar flóra megjelenésének háromszázados évfordulójával s egy további véletlen úgy akarta, hogy Kultur egyesületünk és Múzeumunk első, Vasvármegye növényföldrajzának ujabb feldolgozását tartalmazó Évkönyve éppen 1926 februárius 19-én, Clusius születésének négyszázados évfordulóin jelenjék meg. Ilyen módon tehát Vasvármegye is kivette részét azon férfiú emlékének ünnepléséből, kinek magyarországi s főleg éppen vasvármegyei szereplése a magyar tudomány történetének egyik legfényesebb lapjára tartozik. Azok számára, akik utánunk jönnek s akik bennünket talán mulasztással vádolhatnának amiatt, hogy a centenáriúm alkalmából nem kutattuk fel Clusius vasvármegyei tartózkodásának összes meglevő emlékeit, fel kell jegyeznünk, hogy a körmendi Batthyány-levéltár rendezetlen s ha Istvánffi Gyula és Takáts Sándor szerencsés kezének sikerült is néhány adatot napvilágra hoznia, rendszeres kutatást a levéltárban folytatni nem lehet. Clusius vasvármegyei tartózkodásának további részletéire tehát épúgy homály borul, mint arra a kérdésre: nem rejtőzik-e ma is még a Batthyány-család valamelyik kastélyában a legrégibb magyar herbárium ? Abban az időben, amikor Clusius nálunk járt (1573 — 1588), Vasvármegye a tudományos fellendülés nagy korát élte. Sárvárott Nádasdy, Németujvárott Batthyány udvara volt az akkori idők irodalmi és tudományos világának gyülekezőhelye. A természettudományok iránt való érdeklődés a vezető körökben általános volt. B e j c z y Gergely, Vasvármegye alispánja maga is foglalkozott a botanikával s amikor két füveskönyvet küld Batthyánynak, tréfásan hozzáteszi: „úgy adtam Nagyságodnak, hogyha elvész, Rohonczot foglalom el érte". Istvánffy nádor akkor is levelez még Clusius-szal, amikor ez rég elhagyta a magyar tájakat s ő az, aki Clusius-szal Batthyány Boldizsár gróf 1590 februárius havában bekövetkezett halálát tudatja. Clusius tudományos jelentősége nemcsak abban áll, hogy mint Európa eladdig ismeretlen területeinek (Spanyolország, Magyarország) átkutatója, mint az addig hozzáférhetetlennek vélt Alpesek flórájának első ismertetője, mint a gombákkal foglalkozó tudományág megalapítója, mint a török kerti kultúra gazdag viráganyagának behozója és terjesztője s végül mint a népies növénynevek összegyűjtője a botanika széles mezején mindmegannyi új rendet vágott, hanem abban is, hogy leírásának pontossága, megfigyeléseinek lelkiismeretes gondossága miatt az ő adataira biztosan támaszkodhatik a későbbi idők kutatója. Az egyetlen adatot, mellyel szemben kétely merült fel (Hemerocallis), éppen a
