Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

[MISKE Kálmán:] I. Régiségtár

48 getlen lévén, bronzát korlátlan mennyiségben gyárthatta, igy a bronzbeszerezhetés és bronztárgy készítésnek egy központja lett és természetesen brönzkereskedelmi gócponttá is fejlődött. És itt kell megemlítenünk, hogy a velemi bronzot jellegzetes tulajdonsága miatt (a réznek ón helyett antimonnal való keverése) a máshonnan származó bronzoktól meg lehet különböztetni s e jellegzetessége révén megállapítható, hogy kész bronzkészitményei nem csak a mi praehistorikus provinciánkba jutottak, hanem, hogy kereskedelmi összekötetések kapcsolták Szt. Videt egybe Bosniával, Istriával, Kaiinthiával, Itáliával, Tirollal, Svájccal, Bajorországgal, Württenberg-gel, Sziléziával, Posen-nel, Nyugat Poroszországgal, Brandenburg-gal, Mecklenburg-gal, Svédország-gal, és végre a Szármát sikság területével is. Negyedszer is, hogy kizárólag lakó telep jellege dacára, (mert sajnos a hozzátartozó sirmezők helyét még ma sem tudtuk megtalálni) mégis a rétegezés zavartalansága és rendszeressége következtében korrendi meghatározásokra is alkalmas s mint ilyen kiváltságos telep. Ötödször is rétegei és leletjei alapján megállapítható volt, hogy Szt. Vid ama helyek egyike volt, hol a vasérceket legelsőbben dolgozták fel. Eleinte azonban a sztvidi ősember a vasat még nagy értéknek ismerte és értékelte is, csakis a reá következő „első vaskor" használta fel a vasat már nagyobb mennyiségben eszközök készítésére is. A Velem szt-vidi ásatásokat kezdetben Kárpáti és Miske együttesen vezették, 1901-től Miske, kinek a 10-es években Neogrády Gilbert premontrei tanár és muzeumi régiségtári őr segédkezett. Egyébként a szakszerű ásatásokon Bella Lajos, praehistorikus kutatásunk öregmestere is többizben résztvett, két izben (1902 és 1903) pedig dr. Török Aurel egyetemi tanár, a hírneves anthropologus, a makrokephal sirok feltalálásánál, illetőleg azok utáni kutatásnál. A Szt Vid tudományos jelentőségéről ismertetések jelentek meg az Archeológiai Értesítő, a Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, a Verhandlungen der Berliner Anthropologischen Gesellschaft, a Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie és az Archiv für Anthropologie cimü tudományos folyóiratokban. Mint külön álló mű megjelent Velem Szt Vid őstelep monographiájához annak I-ső kötete táblákkal „a rablókutatásokat" ismertetve. Az ismertetések Kárpáti Kelemen, dr. Török Aurél, dr. Helm Ottó königsbergi egyetemi tanár és br. Miske Kálmán tollából kerültek ki. Az igy rendszeres ásatások révén nagybecsű gyüjteményanyagot, tetemesen szaporította az 1911-ben a Muzeumok és könyvtárak főfelügyelősége felterjesztésére az állam által megvett és örök letéikép a szombathelyi Museum gondozására bizott br. Miske-féle szt-vidi gyűjteményt. Az ásatások a nagy háború utolsó éveiben, a vörös rémuralom és az ellenforradalom alatt szüneteltek. Csakis 1921 évben már consolidalo-