Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

mártoni apát között fönforgó joghatósági vitás kérdés tisztázása végett, tanukat hallgassanak ki. Hat évvel utóbb, ugyancsak a veszprémi püspök és a szentmártoni apát között a somogyi tizedek tárgyában per támadott ; ennek eldöntésére III. Honorius a pécsváradi, szekszárdi és czikado7Í apátokat rendeli bírákúl. IX. Gergely pápa 1235-ben a szentmártoni és szekszárdi apátokat utasítja, hogy a csanádi püspököt, a bizerei apát javára, bizonyos költségeknek megtérítésére kényszerítsék; két évvel utóbb pedig a szalavári, tihanyi és szekszárdi apátokat, hogy a veszprémi püspököt, ki káptalanával perlekedett, a szent-szék elébe idézzék, és neki a megjelenésre határnapot tűzzenek ki. 1 Mikor pedig 1263. ápril elején Angelus mester, pápai követ, Budán egyházi gyűlést tartott, ennek tárgyalásaiban, több püspök és szerzetes-főnök között, a szekszárdi apát is részt vett. 2 Sajnos, mind ezen oklevelek az apátok neveit nem tartották fönn. Az apátok névsorában e szerint két századra kiterjedő (1074— 1266) hézagot találunk. A XIII. század végéről is csak három apátnak nevét ismerjük: 1265-ben TÓBIÁS 3 apáttal találkozunk; a következő évből pedig egy oklevélnek XIV. századbeli átirata FILIUS szekszárdi apátot nevezi meg. Lehet, hogy az átíró hibásan olvasta e szokatlanul hangzó nevet; de lehetséges, hogy az a FILE magyar névnek latin alakja.

4 Végre 1299-ben ENDRE apát kormányozza a szekszárdi monostort.

5 A monostor elpusztulása alkalmával teljesen megsemmisült úgy az apátságnak, mint a gondjaira bízott hiteles hely levéltára. A szekszárdi convent hiteles helyi működése kétségkívül visszavezetendő a legrégibb időkre. Azonban a közbejöttével történt jogi eljárásokról szóló oklevelek, melyek oklevéltárainkban közre vannak bocsátva, nem érnek föl az Árpádok korába.

6 Ebből mi is csak egyet 1 KOLLER: História Episcopatus Quinquecclcsiensis. I. 341. II. 8l. 11. 2 Omode győri püspöknek 1263. ápril 4-én a budai gyűlésen tárgyalt egyik ügyről kiállított oklevele. Kollernél : História Episcopatus Quinqueeclesiensis. II. 172—5. 11. 3 BOMBARDI : Topographia Regni Hung. 96. I. 4 Wenzel III. 172. 1. Az utóbbi föltevés SZABÓ KÁROLYé, ki az oklevelet az 1380-ik évi átiratból másolta. s Wenzel XII. 560. 1. 6 Albert király 1438-iki itéletlevelének egy helyéből («Matteus Abbas de Seelisio . . . litteras Conventus Sexardiensis nobis curavit exhiberi, quae quidem carta in pergameno litens