Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

mutathatunk föl, 1269-ből, melyet későbbi átiratban a pozsonyi káptalan levéltára őrzött meg.

1 A hiteles helyi kiadványok, melyek a középkor jogi állapotaira és birtokviszonyaira annyi világot vetnek, egyúttal megőrzék a monostorok néhány szerzetesének nevét, kik szerény elvonúltságban, érdek és jutalom nélkül, e téren is híven szolgáltak hazájoknak. A beiktatások, határjárások, idézések és más hasonló jogi eljárásoknál a királyi emberrel a conventek küldöttei működtek, mint tanúk és jegyzők. Ezeket a convent által kiállított oklevelek rendszerint megnevezik. Néha pedig az oklevelek záradékában a convent hivatalnokai is felsoroltatnak. A conventnek az apát után első hivatalnoka, és egyúttal a hiteles hely felügyelője, dékánnak majd később priornak neveztetett. Mellette, a káptalanok példájára, custos (őr) és cantor (éneklő) hivatal volt szervezve. A XIII. századbeli oklevelekben a szekszárdi monostornak csak egy dékánját jÁNOSt (1299), két custos-át MÁRTONÍ (1267) és JAKABOÎ (1299), végre egy szerzetesét PÉTERÍ (1299) találjuk megnevezve. Minden conventnek, hiteles helyi kiadványai számára, külön pecsétje volt. Valószínű, hogy azon pecsét, mely a szekszárdi conventnek 1344-iki okleveléről lefügg, a XIII. században is használtatott. Kerek idomú. Közepén az Üdvözítő trónon ülve ábrázoltatik, jobb kezét áldva emeli, baljában könyvet tart. Baloldalán csillag, két oldalán az E és A betűk. Köriratából csak egyes betűk vehetők ki. A későbbi korból két mandorla alakú pecsétjét ismerjük. Az egyik 1467-ben a másik 1509-ben készült. Mindkettő dús góth archiveteribus conseripta seriem literarum quarundam Ottonis Simighiensis Comitis . . . anno ab incarn. 1061 . . . emanatarum repraesentantem . . .) FEJÉR azt következteti, hogy a szekszárdi convent már 1061-ben átirta, illetőleg hitelesítette a szilisii apátság alapító oklevelét. (I. 399. 1.) CziNÁR is magáévá teszi e föltevést (I. 214. 1.) Ez azonban tévedés. Világos ugyanis, hogy Albert király oklevelében a szilisii apátság alapító oklevele mondatik 1061-ben kiállítottnak ; nem pedig a szekszárdi átirat. — FEJÉR közöl egy 1297-ik évi szekszárdi kiadványt is ; de ez 1397-bŐl való, a mely év alatt másodízben is közzéteszi. 1 Hibás rajzát közli JERNEY A káptalanok és konventek története czímü dolgozatában. (Történelmi Tár. II. 163. 1.)