Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

12 hol az apátság birtokai a Duna közelében levő Fajsztól fölfelé a legéjszakibb ponton fekvő Szatmárig (ma is Szakmar) nagy kiterjedésben terültek el, Kalocsát három oldalról körülvéve. 1 Érdekes az alapító oklevél azért is, mert a határok megjelölésénél használt számos magyar szó kétségtelenné teszi, hogy ekkor, a XI. század közepe táján, a magyar elem azon részeken uralmát teljesen consolidálta ; végre azért is, mert látjuk, hogy Szekszárd vidékén a szőlőművelés már ekkor is virágzott. Mindazáltal az alapító oklevélnek csak kis töredéke maradván ránk, az apátság jogi állását nem ismerjük. Mivel azonban okleveleink, a XIII. század elejétől kezdve, a szent-mártoni és a pécsváradi apátságokkal következetesen egyenlőnek tekintik; 2 föltehetjük, hogy ahhoz hasonlón volt szervezve; hogy t. i. az apát a püspöki hatóság alól ki volt véve és az esztergomi érseknek alávetve; hogy a főpapi jelvények használatára jogosítva volt; hogy terjedelmes birtokokkal megadományozva , ezeken fegyveres és egyéb szolgálatokra kötelezett jobbágyok nagy száma tartózkodott ; hogy ezek fölött bíráskodási hatalommal bírt stb. 3 Hogy ezen kiváltságokkal az apátság csakugyan dicsekedett, későbbi emlékek is igazolják. 4 Az apátság első apátjának nevét nem ismerjük. Lehetséges egyébiránt, hogy ez nem volt más mint az a 1 Ezen Kalocsa körül fekvő birtokok : Fájsz, Bátya, Halom, Malomér, Szatmár, Pálföld mindvégig- az apátság kezei között voltak. Meglepő, hogy ezen terület nem a kalocsai érsekség és káptalan birtokában volt. A kalocsai és bácsi érsekség alapítására vonatkozó kérdések tárgyalásánál ezen körülményt is figyelembe kell venni. 2 Például, 1226. körül Miklós nádor kijelenti, hogy a szent-mártoni apát «descensum suuni eodem modo, sicut Abbas Waradiensis vei Simighiensis aut Saxardiensis tenetur exigere». 1233-ban választott bíróság ítélete szerint, a szent-mártoni apát lovas hadainak «in antea det prebendam, sicut dant Abbates Waradiensis et Saxardiensis.» (WENZEL Árpádkori Űj Okmánytár. V. 542., VI. 279. 11.) később is, mikor a jelentékenyebb apátságok fölsoroltatnak, rendszerint az első helyet a pécsváradi, a másodikat a szekszárdi foglalja el. 3 A pécsváradi apátságnak szent István által 1015-ben kiállított oklevelét kiadták : Fejér, Czinár és mások. 4 Az 1397-iki esztergomi visitatió azon javadalmak közé sorozza, melyek az esztergomi érseknek vannak alávetve. (Leges Ecclesiasticae III. 324. 1.) IX. BONIFÁCZ 1400 május i-én kelt bullájában, ősi szokásra hivatkozva, megerősiti az esztergomi érsekség joghatóságát ugyanazon javadalmak fölött. (Koller III. 221. 1.) Az apátságok közt a szekszárdi mindig a második helyen áll.