Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)
Szepesi László: ARC-ÉL
40 SZEPESI László ARC-ÉL 28. Portré, 1975 körül csak a falu neve szerepel Fatodi néven, hanem például a dűlőnevek is: Árok töve, Leánysír és a többi. Szekszárddal összevetve ez óriási előny, mert Szekszárd okiratanyaga a törökök alatt sajnos elpusztult. Közben tanított Faddon. Mi volt a következő állomás? Faddon tanítottam, és ahogy az egyetemet befejeztem, fölfigyeltek a munkásságomra, magyar és történelem szakfelügyelő lettem, ebből adódóan mozogtam eleinte az akkori szekszárdi járásban, később az egész megyében, így kerültem a megyei tanácshoz középiskolai felügyelőnek. Öt évig töltöttem be ezt a hivatalt. Később az egész - akkor művelődési osztálynak hívták - vezetője lett. Öt évig vezettem a művelődési osztályt. Talán két dolgot emelnék ki ebből az öt évből, amire akár büszke is lehetnék. Az egyik a Dunatáj. Csányi Lászlóval, Szilágyi Miklóssal együtt alapítottuk, és úgy adódott, hogy tizennyolc éven át, amíg a folyóirat ezen a néven futott, a szerkesztőségnek végig és egyedül én voltam tagja. A másik, amire nem kis büszkeséggel gondolok, a szekszárdi Illyés Gyuláról elnevezett Pedagógiai Főiskola. Bizony annak a bölcsőjénél ott voltam, az épület kijelölésében, az épület átalakításában, a tanári kar összegyűjtésében és az első beiskolázásban is, mert ez mind a művelődési osztályra hárult. A középiskolai felügyelő azonban nem rögtön lett a Művelődési Osztály vezetője, hanem előtte elment igazgatónak, méghozzá az akkor épült, vadonatúj Babits Művelődési Központ első igazgatója lett. Itt került szorosabb kapcsolatba a közművelődéssel?
