Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)

Szepesi László: ARC-ÉL

SZEPESI László ARC-ÉL 41 29. Kulturális delegáció a szovjet testvérvárosban, Tambovban, 1970-es évek első fele Pontosan, hisz én eladdig mindig oktatási szakemberként dolgoz­tam. Itt viszont a közműve­lődéssel, színházzal, amatőr művészeti csoportokkal, klubok­kal és minden egyébbel kellett foglalkozni, ami a közművelődés körébe tartozik. Hogy ennek megfeleljek, elvégeztem Pesten a népművelés szakot. Nagyon szép hat év volt ez az én életemben, azért is, mert egy új intézményt megalapozni kockázatos, nem könnyű, de ha sikerül, akkor nagyon szép feladat. Abban az időben volt a szekszárdi színház reneszánsza, mert úgy sikerült kialakítani, hogy mint bázis­színház a Pécsi Nemzeti Színház mellett a Szegedi Nemzeti Színházból, a kaposvári szín­házból, a veszprémi és a pesti színházakból válogatott műsorok is Szekszárdra kerültek. A Pécsi Nemzeti Színház balett-társulata akkor a csúcspontján volt Csifó Ferencékkel. A Nemzeti Színház Rómeó és Júliájával indítottunk, de tapsolhattak Szekszárdon a leningrádi balettnak is, Latinovits Zoltánnak, aki akkor Veszp­rémben tartózkodott, A különc­ben és Az ügynök halálában alakított feledhetetlen szerepet, de Szegedről említhetném Gregor Józsefet az operatár­sulatból, vagy Ajtay Andort a Naplemente előttben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom