K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
3\(V m térkép e táj Az első és eddig egyetlen Európában feltárt síita imapecsét Szekszárd, Bezerédj utca 24. (2006) Török kori település A Bezerédj utca, mint a mindenkori település központjából kivezető út, mindig kitüntetett szerepű hely volt. A dombról itt lehetett kényelmesen leereszkedni az egykori árterület széléig, a mai Béri Balogh Ádám utcáig. Itt volt a középkori hadiút, melyen II. Lajos király a mohácsi csatatérre vonult, és a vesztes csata után itt özönlött a török Buda felé. Két oldalán alig van ház, amelynek építésekor ne került volna elő valamilyen régészeti lelet, ezért itt minden földmunkát fokozott figyelemmel kísérünk. A BIGBAU Kft. építkezésén egy részben földbe mélyített, 421 cm széles, 521 cm hosszú házat tártunk fel. A hamus, kormos rétegek arra utaltak, hogy az épület tűzvésznek esett áldozatául. A nyugati oldalán még a beásás oldala is ujjnyi vastagon téglavörösre égett. A hamus, paticsos omladékban talált kerámiatöredékek és az ásatási megfigyelések arra mutattak, hogy az építmény valamikor a 17. században pusztult el. Földes padlóján egy nagy gonddal készített, bepecsételt díszű, kerek, mintegy 10 cm átmérőjű, egyik oldalán kicsit feketére égett agyagkorong feküdt. A díszítések egy részéről nem tudtuk eldönteni, hogy azok valóban csak díszek, vagy pedig valamiféle írásjelek. Hasonló tárgyat még nem láttunk, ezért meghatározásához a hazai és a környező országokban dolgozó kollegák segítségét kértem. Kérdéseimre sokáig sehonnan sem kaptam választ. Hosszú évek után, 2013 tavaszán Münchenben, az Afganisztánból hazatért német katonák emléktárgyaiból rendezett kiállításon teljesen váratlanul egy hasonlóan díszített agyagkorongot pillantottam meg, amely a felirat szerint síita imapecsét volt. Innen kezdve felgyorsultak az események: tudtam, mit és merre kell keresni. Sabiha Pazirci, a törökországi Usak múzeumának igazgatónője megnézte és le is tudta fordítani a Bezerédj utcai korongra pecsételt arab nyelvű feliratokat: Ali Karbala • Hussein • Ali hisselam(?) Ez igazolta az előzetes feltevést: ez egy síita imapecsét a 17. századból, Európában az első és tudomásom szerint egyetlen, ásatáson előkerült ilyen lelet. Magyarországi előkerülése különösen meglepő, hiszen az iszlám két legnagyobb irányzata, a hazánkat is elfoglaló szunnita törökök és a síita perzsák hagyományosan ellenséges viszonyban voltak. A szakadás részben vallási, részben hatalmi okokra vezethetők vissza. Mohamed halála után Fatima lányának, valamint unokatestvérének és egyben vejének, Alinak gyermekeit, Haszant és Huszeint az utódlási harcok során a szunniták lemészárolták. Húszéin és követőinek kiontott vére a mai Irak területén fekvő Karbala város földjét öntözte, ezért azt a síiták szentnek tartják. Hitük szerint imádságuk csak akkor eredményes, ha közben homlokukkal Karbala szent földjét érintik. Ezért ebből a véráztatta földből készült kis korongot, bárhova menjenek is, mindig magukkal viszik. A fiúk és a lányok is az imaszőnyeggel együtt a beavatásukkor kapják meg a saját imapecsétjüket, amely aztán egész életükön át elkíséri őket. A Szekszárdon talált imapecsét is feltehetően egy Perzsiából elragadott janicsár vagy kereskedő, a szunnita törökök között talán vallását is titkolni kényszerülő síita olyan féltett kincse volt, mint az Egri csillagokból ismert Jumurdzsák talizmánja. Az imapecsét mai használatát Iránban figyelhettem meg, ahonnan a mai párhuzamok és az imaszőnyeg is valók. Szabó Géza
