K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
Archeobotanika Avar kori növénymag-leletek Szekszárd, Varga Peti-dűlő, 1. lelőhely Az archeobotanika a régészet segédtudománya, növényleletek, növényi eredetű termékek meghatározásával foglalkozik. Fő vizsgálati területe a növénytermesztés, illetve a vegetáció története. A növényleletekből következtetni tudunk az egykori kultúrák embereinek növénytermesztési és növénytani ismereteire, gazdálkodására, táplálkozási szokására, környezetére. Az M6 autópálya nyomvonalán feltárt 45. lelőhelyszámú avar kori település objektumai földmintáiból több növénymaradványt sikerült kinyerni. A vizsgált mintákban csekély számban kerültek elő gabonafélék, ezek közül is elsősorban árpa ( Hordeum vulgare), kenyérbúza (Triticum aestivum), köles (Panlcum miliaceum), valamint nagy valószínűséggel tönkölybúza (Triticum spelta). Két minta tartalmazott szőlőmagokat (Vitis vinifera). A gyomosító fajok között a mintákban a fehér libatop (Chenopodium album) került elő nagyobb mennyiségben. A szekszárdi avar kori településről megismert gabonafélék darabszáma alacsony. A hosszabb tenyészidejű gabonák megléte a hűvösebb éghajlat megjelenésével magyarázható, ugyanakkor arra utalhat, hogy a lakosok felkészültek az időjárás okozta bizonytalan terméseredményre, ezért vetettek többféle gabonát. Ezzel párhuzamosan többcélú felhasználásuk (kenyér, kása, dara, ital és takarmány) is szerepet játszott. Bizonyossággal elmondható, hogy a gabonafélék között folyamatos és biztonságos termesztése az árpának volt, melynek maradványai például az őrlőkövet is tartalmazó 131. objektumszámú gödörből került ki. Az árpa elterjedésének oka nemcsak a többféle felhasználásban (kása, dara, ital), hanem tulajdonságaiban is rejlik: igénytelen gabona, nem válogatós a talajban és vízigénye is minimális. A római alapokra épülő szőlőkultúra kontinuitásának egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékai hazánkban. A makroleletek tanúsága szerint a népvándorláskori sző- lőmag-leletek, ha direkt módon nem igazolják, de nem is vetik el a szőlőkultúra meglétét, illetve szinten tartását. Berzsényi Brigitta - Odor János Gábor