K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
Avar kori kutak Szekszárd, Varga Peti-dűlő, 1. lelőhely A dendrokronológia, azaz faévgyűrű-vizsgálat a fák életkorának meghatározására használatos módszer, mely régészeti datálásra is alkalmas. Történeti alkalmazási lehetősége azon alapul, hogy a különböző famintákból vett évgyűrűsor átfedésekbe hozható, és ezzel folytonos, nagyon messzire mutató sorozatot lehet alkotni. A népvándorlás korából területünkről első alkalommal sikerült faszerkezetes kutakat is megfigyelni (30., 53. és 70. objektum), Szekszárd-Varga Peti-dűlő 1. lelőhelyen, majd a faanyag deszkáit meghatározni és elemezni. A három kút közül különösen az 53. és a 70. objektumszámú jelentős, hiszen ezeknél maradtak meg épen a lépcsősen befelé szűkülő oldalú kutak aljában a csapolással összerótt szerkezetek, közel négy méter mélységben. A kútdeszkák rönkjeinek kivágási technikájában nem sikerült szabályosságot megfigyelni. Van köztük felezett rönk, hozzávetőleg sugárirányban kivágott, negyedelt rönk, illetve sugárirányban kivágott rönkök. A 30. objektum deszkáinak fafaját a fűzzel [Salix sp.) azonosítottuk, ami egyedinek számít a magyarországi leletanyagban. Az 53. és a 70. objektum fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur L). A tölgyfélék használata az újkor előtt tipikusnak mondható Magyarország területén. Az 53. számú kút deszkáinak egymással jól összehasonlítható évgyűrű-szerkezetű mintái 106 év, a 70. számú kút deszkái 229 év vastagság-adatot tartalmazó egyesített adatsort eredményeztek. A készítők a felhasznált farönkökről következetesen eltávolították a kérget, ám a szijácsot nem, holott a fának ez a része is hajlamos a gyors pusztulásra. Összevetve a két jelentősebb faszerkezetű kút vizsgálati eredményeit, azok relatív időrendje is megállapítható volt: az 53. kút faanyagának legfiatalabb (106.) évgyűrűje abban az évben képződött, amikor a 70. kút faanyaga „még csak" a 218. évgyűrűnél tartott. Az 53. kút esetében nagy valószínűséggel állítható, hogy a megtalált legfiatalabb évgyűrűk a felhasznált állomány életének utolsó évében képződtek, míg a 70. kút esetében csak valószínűsíteni lehet ugyanezt. Azaz a két kút faanyaga közel egykorú, és a két kút elkészítése között valószínűleg csak 11 év különbség volt. Ennek a keltezésnek az érdekessége, hogy a lényegesen idősebb fák felhasználásával készült 70. számú kút a fiatalabb. Ez azt jelzi, hogy a készítők egy olyan, térben közeli erdőrészt vágtak ki, melynek az állományát több mint 200 éven keresztül senki nem bolygatta. Az 53. számú kút anyagáról mindezt nem mondhatjuk el. A faévgyűrű-elemzések alapján abszolút évszámokat ma még nem tudunk mondani. Grynaeus András - Odor János Gábor 31
