K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
. OmiU M k 1 «OMn,.: I •■ V azonban egy korábbról nem ismert, avar kori (6-9. századi) temetőhöz tartozott. Összesen 1644 sírt bontottunk ki, így a Tószegi-dűlői lelőhely jelenleg a Kárpát-medence második legnagyobb feltárt avar temetőrészlete a Zamárdi-Ré- ti-földek-dűlői után. Kutatóárkokkal tisztáztuk a temető határait: a nagy sírsűrűség és a feltáratlan terület alapján egy kb. 2500 síros temető 60%-át ismertük meg, amelynek északi és nyugati széle a nyomvonalon belül volt, déli és keleti irányban azonban túlnyúlt rajta. A sírokat 80-85%- ban kirabolták, ennek ellenére nyolc sírban is megmaradt az elhunytak egyenes, kétélű kardja, valamint szablyája. Az erős katonai jelleget jelzik az íjmaradványok, fokosok valamint 72 lósír is. Utóbbiak majd mindegyikében lándzsát helyeztek el. A temetőt nemcsak mérete, hanem fegyverekben, nemesfémekben, lovas temetkezésekben való gazdagsága okán is a jelentősebbek között tarthatjuk számon. 6-7. századi része germán jellegzetességeket mutat (tausíro- zott tárgyak, hajtűk, női övék, veretes kapszula edény), így mind a temetkezési szokások, mind pedig az anyagi kultúra terén rokonságban áll több más, kelet-dunántúli avar kori temetővel (Budakalász, Csákberény, Kölked, Környe, Zamárdi). Az egyik sírból egy összecsukható, rézberaká- sos vasszék (sella curilis) került elő, amely a harmadik lelőhelyről a nyolcadik példány az Avar Kaganátus területéről. A temető soros elrendezést mutat. A nyomvonal középső és keleti sávjában találhatók a 6-7. századra keltezhető nyugat-keleti tájolású sírok. A nyugati szélén és észak felé fiatalodik a temető, itt helyezkednek el a zömmel északnyugat-délkeleti tájolású, 8-9. századi temetkezések, változatos griffes-indás díszű övgarnitúrákkal. Két csoportban, a nyomvonal északi és keleti részén észak-déli tájolású sírokat tártunk fel. Ezekben a kora avar kori sírokban különösen gazdag leletanyag volt: arany fülbevalópárok, Heraclius császár solidusa, ezüst piperekészlet, aranyfóliával borított pártaveretek bukkantak elő. A temető jelentős értéket képviselő embertani és állattani csontanyagának alapvizsgálatait elvégezték. Tolna megye, különösen Szekszárd területét az avarok nagy sűrűségben szállták meg, melynek fő okát részben a környékünkön megtalálható jó minőségű agyagban látjuk, s ez az itt létező fazekas falvak működéséhez adott kiváló alapanyagot. A korabeli átlagot meghaladó lelőhelysűrűséget indokolja a terület földrajzi elhelyezkedése, a Duna menti ősi közlekedési út közelsége is. A Tószegi-dűlői temető népességének telepét a Siótól délre feltárt M6 To 045. lelőhelyben véljük felfedezni. Odor János Gábor ,'íf S H5?* A M Heraclius császár solidusa Rézberakásos vasszék Két lóval eltemetett fegyveres férfi sírja, 7. század vége
