K. Németh András (szerk.): Nem térkép e táj. Régészeti kutatások eredményei Szekszárd területén 2006-2015 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 3. (Szekszárd, 2016)
T^em tér kép e tdj Avar szőlő, avar kút Szekszárd, Varga Peti-dűlő, 1. lelőhely - M6 To 045 lelőhely (2008) Neolit település, rézkori település, kora bronzkori település, avar kori település MS TD-IK5 2D0ET 09’ 12 22 OBJ SZEKSZÁRD Az M6 autópálya Sió hídjának déli pillérjénél kivitelezéskor előbukkant település feltárása 2008. augusztus elején indult meg és szeptember végéig tartott. A nagy kiterjedésű, göröndökre települt lelőhelyből az egyik nagyobb domb szélét sikerült megkutatni a nyomvonalon belül. A feltárt objektumok mintegy 80%-a egy avar kori telephez köthető: árkok, gödrök, cölöplyukak mellett 12 gödörházat tártunk fel, főként gazdag kerámia leletanyaggal. A lelőhely déli, mélyebben fekvő felében egymást is metsző avar kori árokrendszereket tártunk fel, két gödörhulla csontvázával és egy szintén avar kori, kirabolt magányos sírral. Utóbbinak egyetlen értékelhető melléklete egy aranyozott varkocsszorító pár volt. Az árkok egy nagyobb karámrendszer részeit képezhették. A lelőhely magasabban fekvő középső és északi harmadában megjelentek a klasszikus települési objektumok: gödörházak kőkemencével, tárológödrök és cölöplyukak. A félig földbe ásott gödörházak tetőszerkezetét legtöbb esetben két cölöp tartotta. A kibontott objektumok közül kiemelkedik három avar kori, 7. századi kút, amelyek alsó részében megmaradt a négyzetes alaprajzú, összerótt faszerkezet. A legtöbb félbevágott rönkfát ki tudtuk emelni dendrokronológiai vizsgálatra, amelyeket Grynaeus Andrással meghatároz- tattunk. Ezek kocsányos tölgyekből és fűzfákból származnak. Tolna megye kevés számú ismert avar telepe közül (Szekszárd-Bogyiszló út, Őcsény-Batifok, Alsónyék-elke- rülő út 2. lelőhely, Bátaszék-Nagyorros) első alkalommal bukkantak elő kutak. Betöltésük értékelhető mennyiségű növényi magvat (pl.: szőlő, köles, árpa, búza) tartalmazott, ezek vizsgálatát Berzsényi Brigitta végezte el. A szőlő avar kori megléte területünkön a népvándorlás kori borkultúra bizonyítéka lehet. A feltárt leletek közül számos a letelepedett, termelő életmódra utal. Az említett gabonamagvak mellett egy őr- lőkőtöredék és egy vassarló mind ennek a tevékenységnek az emlékei. A használati eszközök közül a leggyakoribbak a bőrlyukasztásra alkalmas csontárak, valamint a fonáshoz használt orsópálca ellensúlyát képező agyaggombok. A lelőhely kiemelkedő lelete a 95. objektumszámú gödörből származó díszített csontlemez, mely talán egy nyereg kápáját díszíthette. A 15 cm hosszú lemez szélén szalag- fonatminta indul, belső részén két, pöttyös bundájú állat, a farka és az alkata alapján talán párduc vagy valamilyen mitológiai lény foglal helyet, melyeknek a fejei hiányoznak. Az objektumok zömét adó avar kori beásások mellett több őskori neolit (Vinca-kultúra), rézkori (Boleráz-kultúra) és kora bronzkori (Makó-kultúra) gödör, árok és három rézkori, valamint bronzkori kút került kibontásra. A lelőhelyen 15 866 m2-t tártunk fel, 332 objektummal. Összességében az avar kori falu minden bizonnyal az M6To 029. lelőhelyen feltárt nagyméretű avar temető népességéhez köthető, de nem kizárt a Varga Peti-dűlő 2. lelőhelyen megtalált temető népességéhez való kapcsolódása sem. Ódor János Gábor
