Salamon Ágnes: Népvándorlás kori temetők Szekszárd-Palánkon (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 9. 1968)

telep ezt a létszámát a késő avar korban is megtarthatta, mert a feltáratlan rész területének nagysága megegyezik a középső rész kiterjedésével. Nem tudjuk, vajon a temető használata meddig tartott; erre csak a teljes feltárás adhat választ. Szekszárd, a dunai átkelés és a dunántúli úthálózat fontos pontján fekszik. A római limes-út a szekszárdi dombokon vezetett át. Valószínűleg ez volt az őskori út is, hiszen a római település is a korábbi kelta telep mellett épült fel. Az ártér az ellenséges támadások ellen kitűnő védelmet biztosított az ittlakóknak, és a dombokról messze szemmel tudták tartani a környéket. De nem csupán stratégiai és közlekedési helyzete miatt volt sűrűn lakott Szekszárd környéke. A dunai ártér bőséges halászatot és vadászatot biztosított a lakosságnak, s az erdők elegendő fát szolgáltattak az építkezéshez. A Szekszárd-palánki feltárások során előkerült gazdag régészeti anyag a Szekszárdi Múzeumot gazdagítja, s újabb adatokkal járul hozzá a város és megye múltjának megismeréséhez.

18 8