B. Thomas Edit: Római kori háziszentély leletek Tamásiból (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 4. 1963)
RÓMAIKORI HÁZISZENTÉLY-LEUETEK TAMÁSIBAN Az időszámításunk kezdete körüli időkben a római birodalom expansiv törekvéseivel kapcsolatban, római csapatok szállták meg a magyar Dunántúlt és Pannónia néven bekebelezték a Birodalomba. Az ókori Pannoniához dél felől még hozzátartozott a Dráva Száva folyók köze és a Fertő tó vidéke is. A hódító római csapatok nem érkeztek teljesen járatlan utakon az új provincia területére. Ez a föld nem volt ismeretlen Itália lakói előtt. A Délészaki irányú kereskedelem átmenő útjai az ausztriai Alpok keleti oldalán a mai Dunántúl nyugati szélén vezettek, közvetítve Itália áruit észak felé és a keleti tenger vidékének közkedvelt római ékszerét, a borostyánkövet és más árukat szállítva hazájukba. A rómaiakat megelőzően ezen a területen fejlett kultúrájú illir és kelta néptörzsek laktak, akiknek közigazgatási szervezetük, önálló iparágaik, sőt pénzverésük is volt. Ezek a népek hamar fogékonnyá váltak a Róma terjesztette kultúra és életforma iránt. A nyugati kereskedelmi, ú. n. Borostyán út mellett alakultak ki a legkorábbi telepek, ahol mindenhol megtaláljuk a kora I. századi itáliai importárukat, a finom vörös-mázas Pó vidéki terra sigillata tálakat, üveg és bronz edényeket. Magyarország nyugati határán létesültek az első pannóniai római városi települések Scarbantia (Sopron) és Savaria (Szombathely). Pannónia területét, melyet a római birodalom meg kívánt szerezni és megtartani a maga számára, északon és keleten természetes határbiztosító, a Duna folyam védte. A katonai terjeszkedés és hódítás irányát a Duna vonalával párhuzamosan kiépült erődítési rendszer, az ú. n. limes vonal őrizte meg számunkra. A Duna nyugati-keleti és észak-déli folyásával párhuzamosan mindenhol megtaláljuk a lovas és gyalogos csapattestek táborait, a táborok között pedig az ezeket biztosító őrtornyok, burgusok sorát. Ezeket a harcászati célokat szolgáló létesítményeket jól kiépített limes út kötötte össze. A táborokban indult meg a római élet vérkeringése, itt jelentek meg a korábban meghódított provinciák, Gallia, Germania, a Rajna vidék exportárui. A táborok azok a centrumok, ahonnan a romanizáció szervezett formában sugárzott a provincia bennszülött, polgári lakossága felé. A provincia belsejében a katonai védelmi vonal mögött valamivel nyugodtabban folyt az élet, mint a táborokban, vagy a közvetlen mögöttük levő területeken. Amíg a határokon a római katonaság őrködött, addig a provin3