B. Thomas Edit: Római kori háziszentély leletek Tamásiból (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 4. 1963)

ciában békés termelő munkát folytattak, részint a bennszülött lakosság, részint a római hódítás kapcsán betelepült népek. Az újonnan meghódított tartományba a katonai megszálló csapatok, azok parancsnokai és a csapatokat kísérőkön kívül eljöttek a meggazdagodni kívánó, vállalkozó szellemű itáliaiak is. A tartomány belsejében talált őslakosság életformája illír és kelta hagyományokon alapult. Kisebb falvakba települtek, földművelést, mezőgazdasági termelést és kisipart űztek. Ezeket a szétszórt telepeket, falvakat Róma közigazgatási egységbe foglalta, fokozatosan kiépítették a provinciát behálózó útrendszert. Az ásatások a bennszülött telepek mellett, azok tőszomszédságában sok helyen felszínre hozták a római telepesek villáit is. A tartomány vallási életéről a szentélyek, fogadalmi oltárok, az istenek tiszteletére emelt szobrok és a sírok mellékletei tanúskodnak. Pannónia vallási világa érdekesen alakult. Azok a népek, amelyek a római hódítást megelőzően a tartomány területén laktak, saját istenekkel és vallási szokásokkal rendelkeztek. Természetes, hogy amint a hódítók a kereskedelem, közigazgatás és házasság révén az őslakossággal közelebbi kapcsolatba kerültek, a pannóniai istenvilág sem őrizte meg tisztaságát. A római isteneket felruházták a bennszülött istenek tulajdonságaival, viszont a bennszülöttek által tisztelt istenek is lassan római jelleget öltöttek. így alakult ki az istenek sajátos szinkretizmusa, mely Pannónia istenvilágára különösen jellemző. Még egy számottevő tényező hatott alakítólag a pannóniai kultuszok és ritusok fejlődésére, ez pedig a II. századtól kezdve egyre jobban beözönlő keleti népelemek vallásának meghonosodása. A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum régészeti kiállításának rómaikori emlékeket bemutató termében az I. számú vitrinben olyan vallási vonatkozású emlékek vannak kiállítva, amelyek a legközelebbi kapcsolatban voltak tulajdonosaikkal, ugyanis a családi háziszentélyben kerültek felállításra és itt övezte őket az egész háznép vallásos hódolata. A lararium istenei a családdal együtt vándorolnak, magukkal viszik őket, ha lakóhelyüket elhagyják.

1 Hozzájuk könyörögnek, ha hazájuktól távoli vidékre költöznek.

2 Az új hazában és házban őket illeti az első bemutatott áldozat, mikor koszorúval övezik a larariumot, kalácsot, mézet, tömjént és bort áldoznak nekik. Az itt bemutatásra kerülő csodálatos szépségű bronz istenszobrok a Tamási községhez tartozó földeken kerültek elő. Ha a Tamásiból előkerült leletek helyét és korát kutatjuk, azt tapasztaljuk, hogy az őskori kultúrákat sok és gazdag anyag képviseli, annál ritkábbak azonban a községen belül a római leletek. A falu környékéről azonban két olyan gazdag és különlegesen szép bronztárgyakból álló leletegyüttest mutatunk be, melyek messze felülemelkednek minőségben és jelentőségben a provinciák átlaganyagán. Mindkét leletegyüttes gazdag, jómódú személyek villáinak egykori létével hozható kapcsolatba e területen, amennyiben valamennyi tárgy alkalmazását házi szentélyekben, larariumokban, tudjuk csak elképzelni. Ezeknek a 1 Ovidius, Fasti 4.802. 2 Plautus, Mercurius 834 skk és Miles gloriosus 1339. 4