Vértes László: A Szekszárd-palánki jégkorvégi őstelep (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 3. 1963)

A leletanyag közel 20%-át az árvésők teszik ki. Ezek általában amo-f szilákokon készült, rosszkidolgozású, meglehetősen kevéssé tipikus eszközök. Fő típusaik a középső élú, oldalsó élű és szegletes árvésők. Hiányzik a keleteurópai gravetti kultúrák jellemző ferdén csonkított pengén készült árvésője. (3. kép, 12. 14; 4. kép, 1-3.) 2. kép. A leggazdagabb ásatási terület Viszonylag gyengén vannak képviselve leletünkben a pengék, amelyek különben a felsőpaleolit kultúrákban oly jellegzetesek szoktak lenni. Mindössze 23% pengét, találtunk Palánkon, nagyészt retusált és retusálatlan törpe- és közepes méretű pengéket. Ez utóbbiak között van leletünk legnagyobbméretű eszköze egy 63 mm hosszú és 14 mm széles penge. (4. kép, 6.) A késői jégkori paleolitikum és a mezolitikum meghatározó értékű eszközei a különféle geometrikus és nem geometrikus törpe pengeszármazékok. Ezek közül 5 mikrogravette-hegy (4. k é p, 10, 11, 12.), egy-egy derékszögben 5