Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Kölesd mezőváros az állam, a vármegye és az uradalom erőterében a késő feudális korban
Kölesd mezőváros az állam, a vármegye és az uradalom erőterében a késő feudális korban A nagy múltú, a középkori Tolna vármegyében fontos szerepet játszó Kölesd a török hódoltság időszakában a 17. század folyamán teljesen elnéptelenedett, s csak az 1710-es évek második felében kezdődött meg ismételt benépesítése. Új földbirtokosa, a gróf Mercy család - nyelvi és felekezeti viszályok magvait elhintve - református, valamint evangélikus magyarokat és németeket telepített le a községben. A Sárvíz fontos átkelőhelye mellé épült község rövidesen vásártartási jogot s vele mezővárosi rangot nyert. A népesség, az állatállomány, a megművelt földterület nagyságának gyors növekedése a földesúri járandóságok fokozatos emelkedésével járt. A lakosság elégedetlenségét a katonai beszállásolás és szállítás szűnni nem akaró terhei is növelték.1 A 18. század közepére nagyrészt művelés alá vont határ nem kínált lehetőséget további terjeszkedésre, ezzel megindult a lakosság anyagi differenciálódásának, egy népes zsellér réteg kialakulásának folyamata. Mindez 1766-ban Tolna megye és a Dunántúl más községeihez hasonlóan Kölesden is lázongáshoz, a vármegye és a földesurak érdekeit képviselő mezővárosi elöljárókkal szembeni erőszakhoz vezetett.2 Az 1766-os Tolna megyei parasztmozgalmak arra kényszerítették az uralkodót, Mária Teréziát, hogy még az úrbéri rendelet 1767. évi kiadása előtt, már 1766 őszén Győry Ferenc helytartósági tanácsos vezetésével elkezdesse az egységes urbárium bevezetését Tolna megyében. A Flegyhát és a Völgység területének nagy részét felölelő Mercy uradalom falvainak panaszaival 1766. október 7 - október 25. között foglalkozott a Győry vezette bizottság. Ennek keretében felülvizsgálták a földesurak és jobbágyaik között addig kötött szerződéseket, majd azokat 1766. december 15-én jóváhagyásra az uralkodó elé terjesztették, aki a következő év február 7-én küldte vissza a revideált szövegeket. Közben január 23-án megjelent a királyi rendelet az úrbérrendezés általános elveiről, rögzítve és ezzel védve a jobbágyok telki állományát, másrészt meghatározva az ennek fejében teljesítendő szolgálatokat. A kettő eljárás így gyakorlatilag összefolyt. 1767. október 201 A mezőváros történetéhez lásd TML közgy. ír. 1:803. 1:843. 1:1340. 1:2045. 1:2486. Apponyi cs. ir. Conscriptio domestica. A kölesdi mezővárosi református egyház elöljárósági és közgy. jkv. 1828-ik évtől. Protocollum der Deutsch ungarischen evangelischen Gemeinde im Marckt Kölesd 1799. KÉRI 1999. 324-330. SZITA 1996. 11-13. 17-18. 146-149. 2 FELHŐ 1970. 248-259. 127
