Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
ládok személyzetéhez.87 Ennél lényegesen népesebb volt Csapó Dániel udvartartása, aki a felsoroltak közül nem tartott ugyan dajkát (lánya már bakfiskorba érkezett), valamint titkárt, viszont két négylovas és egy ház körüli munkákat ellátó kocsist is szegődtetett.88 Hasonló volt a többi birtokos család személyzetének struktúrája és létszáma, bár átfogó adatokkal róluk nem rendelkezünk. A kocsison kívül négy fős személyzete volt 1796-ben Dőry Jánosnak,89 ugyanennyi (társalkodónő, szobalány, szakácsnő, konyhalány) negyven évvel később az elözvegyült, Pozsonyban élő Bezerédj-lánynak, Jezemiczkynének.90 Gindly Rudolfot egy évig szoptatta dajkája, s ő tartott titkárt ügyei intézésére felnőtt korában.91 Csapóhoz hasonlóan több kocsist és lovászt tartott Bezerédj István is.92 A cselédség az általa nyújtott kényelmen túl gazdájának presztízsét is szolgálta, így a személyzet létszáma nem mindig állt összhangban a birtokos anyagi helyzetével. Kis Lajos eladósodott némedi földesúr egyebek között több szobalányt, inast, gyermekei mellett nevelőt tartott.93 A személyzet egy részét a birtokosok a kúriától távol sem nélkülözhették. Egy Ferenc nevű szolga kísérte Bezerédj Istvánt veszprémi joggyakorlatára, két kocsis és egy inas Dőry Eleket gyógyfürdőbe.94 A szórványos adatokat elemezve feltűnő, hogy a városi otthont választó birtokos lényegesen alacsonyabb létszámú személyzetet tartott mint kúrián élő társa, amit részben a takarékossággal, részben azzal magyarázhatunk, hogy a cselédség munkája vásárolt szolgáltatással is kiváltható volt. A példáinkban szereplő hozzávetőleg négy fős személyzettel szemben a kúriájába visszavonuló földbirtokos - vagyoni helyzetétől függően - mintegy tíz embert tartott maga körül, s ez a pusztai alkalmazottak akár 10-20 %-át is kitehette. E nélkülözhetetlen emberek, akik az életforma éppoly elválaszthatatlan elemét alkották, mint maga a kúria és a négylovas hintó, komoly tételt jelentettek a birtokos családok költségvetésében. A közhit a személyzet magas számát a munkaerő magyarországi olcsóságával magyarázza, holott például az elemi iskolai tanítók jövedelméhez mérten bérük nem tekinthető alacsonynak. A váraljai evangélikus iskolamester 1849. évi 150 váltó forint, a nagymányoki katolikus tanító 280 váltó forintjövedelméhez képest95 az egy generációval korábban Csapó Dániel által fizetett illetmények (szobalány 100 váltó forint, kulcsár 150 váltó forint, szakácsnő és kertész 350 váltó forint) jelentős összeget képviselnek. Csapó 1821-ben csak a belső cselédségnek mintegy 2000 váltó forintot fizetett készpénzben. Ehhez járult teljes ellátásuk valamint ruházatuk költsége. Ez utóbbira csupán ebben az évben 230 váltó forintot költött. Egyenruhában feszitett vadász és kocsis, három pár csizmája volt az inasnak, még az öreg kulcsárnak is járt új nadrág. A Csapó özvegye által Pesten szegődtetett kocsis lihériája frakkból, nadrágból, mellényből, köpönyegből és egy pár csizmából állt, ehhez járult a jáger által is hordott kalap.96 A nála 87 BENDA 1984.324. 88 TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. 89 TML közgy. ir. 1796. júl. 20. 90 TML Bezerédj cs. ir. Jezemiczkyné végrendelete 320. d. 91 TML Gindly cs. ir. Gindly Rudolf naplója 1827. jan. 22., Moresz János levele Gindly Rudolfhoz 1854. ápr. 21. 92 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj Andor levele Bezerédj Istvánhoz 1851. dec. 27. 93 TM L MH 2648/1851. 94 TML MH 3386/1851. Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1816. jan. 22. 95 GLÓSZ 1987. 31. 96 TML Csapó cs. ir. Csapó Dániel pénztárkönyve 1821-1832. Csapó Dánielné ir. 1852. Bezerédj cs. ir. Jezemiczkyné idős Bezerédj Istvánnéhoz é.n. dec. 29. 18
