Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 2. Tisztviselők, katonák
motivációjáról nyíltan vall naplójában: „Néhány hónap múlva a Dunaföldvári járásba szolgabíróvá választottak. Mint a csikóhoz tanuló ló kell, mellém adtak esküdtnek Ellman Miklós szekszárdi fiatalembert ki már a Bach korszakban a hivatalos formákat elsajátította....Böcsületesen dolgoztunk, de a kisebb pörös ügyekben, bírói , adminisztratív és vizsgálóbírói functiok, bizon gyarlóan intéztettek el. Igazán különös, hogy a nagyközönség hiányos eljárásunkat jobban szerette mégis, mint az annyira gyűlölt német és cseh különben iskolázottabb tisztviselők korszakát."'" Az 1867-es évvel kapcsolatban pedig a következőket írja: „Fiam születése adta az utolsó lökést, hogy Tolnába közszolgálatba lépjek. Egy fiatal ügyvéddel szorgalmasan neki láttam a közjogban és hivatalos formákra nézve bővebb ismereteket szerezni. Az elért eredménnyel azonban maga sem elégedett, a közigazgatási reform bevezetését követően benyújtotta lemondását. „Nem éreztem magam elég erősnek az új tisztviselői állásnak megfeleljek. " 29 S - írja naplójában. A hivatalnokokkal szemben támasztott elvárások átalakulásán kívül volt egy mélyebb oka is Széchenyi döntésének. 1871-ben kötött osztályegyezséget testvéreivel, melynek értelmében a nagydorogi birtok Sándorra szállt, annak ellenére, hogy az uradalom tulajdonjoga hitbizományi státusza miatt eredetileg testvérét, Györgyöt illette volna. 29 4 6 0 00 hold jövedelme az anyagi biztonság és függetlenség érzetét erősítette, gyökeres változást jelentve a korábbiakhoz képest, amikor az apja által folyósított apanage mellett, saját bevallása szerint a tiszti fizetésére is rászorult a család rangjához 295 illő életmód finanszírozásához. Makkai János középosztályokról szóló tanulmányában tett egyik megállapítása, hogy míg korábban a megyei közigazgatás fontosabb pozícióit a megye legtekintélyesebb családjai tartották kézben, addig a változások hatására két emberöltő alatt a régi nevek viselői alantas állásokba szorultak, „helyükbe a megyében ismeretlen póri vagy idegen vagy magyarosított nevű emberek kerültek. A tolnai adatok az idézettnél árnyaltabb képet mutatnak, mert igaz ugyan, 29 1 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pali. 29 2 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pali. 29 3 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pali. 29 4 SZÉCHENYI, 1933. 110. p. Az egyezség hátteréről lásd még GAÁL, 1998. 301. p. 29 5 TMÖL Széchenyi család i. 3. dob. 26. pali. 29 6 MAKKAI, 1942. 173. p. 102
