Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok
oltár lelőhelyén (Rezeda utca), ahol római falmaradványt nem talált 4". Kérdés, hogy a hegytetőn álló szentély épületén kívül kereshetünk-e köböl épített szentélyt a hegy teraszain? Az oltárok nyilván nem épített és kőlapokkal fedett felületen álltak. A hegy délkeleti részén olyan kőbányát tártak fel, amelyik a római korban is működhetett 4 1. A Teutanus oltár (F. felirat) a Gellérthegy déli oldalának teraszán került elő. Az Aurelianus uralkodása idején állított oltár lelőhelye egymagában is nyomós érv a Iuppiter Teutanus oltárok Gellérthegyi felállítási helyének bizonyítására. A Teutanus-oltárok kivételével Pannoniából mindeddig egyetlen olyan felirat sem ismert, amely Aurelianus császárt nevezi meg 4 2. A császár uralkodása idején a szentkerületben öt Iuppiter Teutanus oltárt kellett felállítani. A 271-ben állított oltárt a bölcskei épületből emelték ki (11. szám). A Gellérthegyen talált oltár felirata megegyezik a Bölcskén talált Teutanus-oltárok szövegezésével, ezért kétségtelenül a Iuppiter Teutanus oltárok csoportjába tartozik. A 3. század második felében roppant kevés a feliratok száma. Ezért valószínűtlen, hogy éppen Aquincumban, éppen Aurelianus jóllétéért, éppen a Iuppiter Teutanus oltárokkal azonos szövegszerkezettel még egy oltárt állítottak volna a császár tiszteletére máshol, mint a Iuppiter Teutanus szentkerületben. Ezért a gellérthegyi Iuppiter Teutanus oltár az a lelet, amelynek a lelőhelye a Iuppiter szentély helyét bizonyítja. Ez az a szentkerület, ahol a Bölcskére hurcolt oltárok eredetileg álltak. A Gellérthegy szakrális leletei és a természetföldrajzi viszonyai megerősítik ezt a következtetést. A körzetében talált oltárok a Gellérthegy szakrális használatát bizonyítják a császárkorban. A Gellérthegyen és közvetlen környékén, nyugati lejtőjén 4 , olyan feliratok kerültek elő, amelyek fényt vetnek a hegy római kori kultikus használatára. Néhány 2-3. században faragott sírsztélét és oltárt találtak. A sírkövek közül kettő hozzávetőleges lelőhelye ismert: ezek alapján arra lehet gondolni, hogy a hegy körzetében római temető feküdt 4 4. A Brogimara Dallonis filia sírköve 4" és Matsiu Tuionis filius sírköve a hegy déli oldalán került elő 4 1'. Iulia Utta sírkövét a Gellérthegy nyugati részén találták 4 . Végül Valerius Crescens és Decoratus sírköve a XI. kerületi Kelenhegyi út 27. alatt került elő 4\ A sírkövek a 2. századra keltezhetőek. A halottak személyneve alapján tudni lehel, hogy a hegy körzetében, feltehetőleg a nyugati lejtőin az őslakosság temetkezett. A hegy lejtőin és teraszain és a lábánál több kultikus feliratot találtak. /. Nemesis oltár. 4 0 BÓNIS 1969,119. 4 1 PETŐ M., A gellérthegyi kőbánya (The Gellért hill quarry), BudRég 32, 1998, 123-133. 4" A VlSY ZSOLT által publikált váli felirattöredék (Speeimina Nova 1986, 57-70) császárneve valószínűleg Caracalla: AnÉpigr 1986: 561 4 3 RADNÓTI 1955.22.. BÓNIS 1969,234. 4 4 RADNÓTI 1955, BÓNIS 1969, 233. 4 5 CIL 111 3594= RD 222. Ltsz. MNM 31, 1847,1. RADNÓTI A. Budapest műemlékei 1 22, 33,86. jegyzet. BÓNIS 1969. 233, 121. jegyzet. 4"CIL III 3602, RD 217; MNM 31, 1847,2. NAGY L„ Bp. tört. 144., RADNÓTI 1955, 22,33, 87. jegyzet; BÓNIS 1969. 4 7 CIL III 3598=20552, Ltsz: MNM 117. 1866.2.=RD 214. ALFÖLDI A., Budapest története 147., 1666, 90. j. BÓNIS 1969, 4 8 CIL III 15169. KUZSINSKY B„ BudRég 9, 1906, 56.: Ua. Múzeumi és Könyvtári Ért. I, 1908, 87. 16. Ábra. RADNÓTI A., Budapest műemlékei 22, 33, 91 és 92. jegyzetek. Bónis 1969. 439
