Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok

Az oltár 1904-ben a hegy déli oldalán került.

4

9 A oltár egyszerű szövege sokatmondó: Nemesi /

Primus / v. s. 1. m. A Nemesis oltárokat Aquincumban és Pannoniában is az amphiteatrumok mellé telepítették. Aquincumban a katonavárosi amphiteatrum mellé Nemesis szentélyt építettek ". Savariában a provinciális forum nyugati végén épült theatrum mellett került elő Nemesis-oltár, amelyet a tartományi főpap állított

M. Aquincumban a katonavárosi és a polgárvárosi amphiteatrum a Gellérthegytől kilométerekkel északabbra fekszik. Tudjuk viszont, hogy pfaffenbergi szentkerületben kisebb amphiteatrum épült, ahol a hegyen folyó szertartásokhoz kapcsolódó játékokat tartották. Hasonló, egyszerűbb amphiteatrumot a Gellérthegyen is létesíthettek. Brelich Angelo szerint'" a Primus gladiátornév (mindenesetre rabszolganév

5

3) lehet. 2. Magna Mater-tábla

5

4 (Magyar Nemzeti Múzeum. 31.1847.3; CIL III 3471) A tábla lelőhelye a Gellérthegy déli lejtője 5. A tabula ansata-n csupán a legfelső sor közepén van három betű kivésve: M(agnae) D(eum) M(atri). Lehetséges, hogy feliratát nem vésték ki: ez esetben félig elkészült felirat volt. Az is lehet, hogy az MDM betűk alatti felületre festették a feliratot

5''. Méghozzá olyan tartalmú feliratot, amely a végrehajtott szakrális cselekmények függvénye volt, és az áldozatbemutatás után a jelentősége megszűnt egészen addig, amíg új szertartásra nem került sor. Ekkor a régi szöveget letörölték és újat festettek fel. A Magna Mater felirat jelzi, hogy a hegy déli lejtőjén vagy a lábánál az istennőnek épített szentély állt, ahol akár tauroboliumot vagy más, az istennő kultuszához tartozó szertartást tartottak. A sziklás hegyoldal kedvezett a Kybelé-kultusz létrejöttéhez' 3. Mars Gradivus - bázis Az oltárt Gellérthegy déli lábánál, a Gellért-fürdő az építésekor találták

5". Aquincumi Múzeum, Ltsz. 64.10.70. A feliratos mező keretezett. A bázis oldala és a hátoldala elnagyoltan megmunkált. Több darabra törve került elő. Töredékes magassága 69 cm szélessége: 84 cm vastagsága, 59 cm. A felirata Kovács Péter kiegészítése szerint [Kovács 2008, 229]: Marti Gradiuo quem aput leg(ionem) VII Cl(audiam) / tempore quo ad eradendum nomen / saeuissimae dominationis / missus cum uexillationes / Moesiae inferioris uoltus hh(ostium) pp(ublicorum) / [de uexillis et canjtabris / [ultro detrajhere nollent / [auctores imjprosperi conatus / [coercerat (?)] congressione / [facta prima] in acie constitutus / [invocave]

rat Clodius Celsinus / [signum quo in be]llo voverat / posuit (?) 4" KUZSINSZKY B., BudRég 9, 1906,46-47. 5

0 NAGY T., in. Budapest Története I. Budapest 1942, 403. 5

1 RIU 1 20., vö. TÓTH E„ A császárkultusz főoltára Pannónia Superiorban, Arch. Ért. 126. 2001, 5-33 5

2 BRELICH A.. Laureae Aquincenses II. DissPann 11:120, Budapest 1938, 109. 5

3 K

UZSINSZKY B. erre gondolt. 5

4 NAGY T., Budapest története 426, 457, 466., B

ONIS 1969, Taf. LIV,3, és TÓTH I., 1989, Nr. 85. további irodalommal. 5

5 RÓMER-DESJARDINS 147, Nr. 337. RADNÓTI 28., B

ONIS 1969. Téved TÓTH I. 1989, 98, amikor a lelőhelyként „the Northern slope of Gellért-hill"-t nevezi meg. 5

6 A Nemesis oltárt feliratának az utolsó betűi sincsenek kivésve, hanem festették a betűket: KUZSISZKY B„ BudRég 9, 1906, 46. 5

7 TÓTH 1.. 1989, 98. Nr. 85. 5

8 ALFÖLDI A., A római császárkor hivatalos frazeológiájának megértéséhez, NumlCözl. 18, 1919-1921(1920) 88. 440