Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Torma István: Wosinsky Mór bronzkori és vaskori kutatásai

«y 98 &> 14. kép: Az apátipusztaikelta temető részlete. (Wosisnky 1896. II. CXXXVI. tábla.) 15. kép: Kelta vadkan szobrocska Bátáról. (Magyarország régészeti leletei. Budapest 1957. 165. — S^erk.: B. Thomas Hait.) zonnyal sírokból származik. Kiemelkedő jelentőségű az apátipusztai feltárása. Itt a Cukorhegyen 1894-ben egy kelta temető 47 sírját tárta fel. A csontvázas sírok közel azonos mélységben szabályos sorokba rendeződve feküdtek. A korábbi szőlőművelés sokat megbolygatott közülük. A temetőben urnasírok is voltak. A feltáráson, akkor újdonság számba menően, fényképfelvételek is készültek. (14. kép) Ezek jól dokumentálják a korabeli feltárási módszereket. A szelvényt (inkább széles kutatóárkot) minden bizonnyal az első sír előkerülésének megfelelően jelölték ki. Sem egyenes, sem függőleges szelvény falról nem volt szó, a szelvény aljának nyesését sem ismerték. A megtalált csontvázakat viszont meglehetősen gondosan bontották ki; a mellékletek jól látszanak a fényképeken. Minden sírról készült sírleírás. Sírrajzokról, temető térképről nincs tudomásunk. A kelta lelőhelyek között ismerteti az általa feltárt, három kirabolt nagyszékelyi halomsírt, amelyek azonban már a római korból származnak, de feltehetően valóban bennszülöttek számára emelték a halmokat. Megemlítendő még két híres lelet, amelynek első bemutatása szintén az ő nevéhez fűződik. A Báta községben talált vadkanszobrocskáról megállapítja, hogy a keltáknál általánosan elterjedt vadkankultusszal hozható összefüggésbe. (15. kép) Regölyben nemcsak a sánc, hanem a Kapós völgyének kiszáradt tőzegtalaja is ontotta a kelta leleteket. A Regöly és Szárazd közötti Bozót közelebbről ismeretlen pontján talált aranylelet Kclla slimezö Apáti pusztán