Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Torma István: Wosinsky Mór bronzkori és vaskori kutatásai

*^° 85 ^ néhány bizonytalan lapos véső képviselte a rézkort. Ugyanez vonatkozik az akkor még egyébként sem felismert, később rézkorinak meghatározott kerámiára is: Bátáról és Nyanyapusztáról szerepel a monográfiában egy-egy félbögre képe abból a rézkor végi badeni kultúrából, amelynek ma már több tucat, gazdag leletanyaggal jellemzett lelőhelyét ismerjük megyénkből. Művéből érthető módon lényegében véve hiányzik a belső kronológiai és táji tagolás. Ennek ellenére a bronzkoron belül az összes korszakot és csaknem az összes kultúrát reprezentatív emlékanyag képviseli. Rövid áttekintésünket a jelenleg érvényes besorolás szerinti csoportosításban állítottuk össze. A kora bronzkor első feléből származnak a gyulajováncai négyszögletes edény és talpas tálak töredékei és a csak leírásban szereplő tótkéri (ma Bedegkér Somogy megyében) talpastál és töredéke. A későbbi kutatás által az úgynevezett Somogyvár— Vinkovci kultúrához sorolt j ellegzetes „gyárkéményalakú " edényt mutat be például Gerj énről és Gencspusztáról (a kőkori lelőhelyek között). A korszak második feléből a megye mezőföldi részén elterjedt nagyrévi kultúra néhány Paks környéki és szentandráspusztai edényének rajzát közli. Ugyancsak a kora bronzkor kezdeti szakaszából származik a maga nemében páratlan kömlődi baltalelet. (1. kép) A rézkori hagyományokat őrző három lapos balta és a Kárpát-medencében teljesen új elemként megjelenő hat darab nyéllyukas balta lelőkörülményeiről sajnos nem ír semmit. /. kép: Bronzbalták kömlődről. (Wosinsky 1896.

I. LXVIII. tábla.)