Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Balázs Kovács Sándor: Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége

<<y 167 s?Megfogadtam isten előtt, Az őcsényi templom előtt: Hogy nem tartok több szeretőt, Csak minden ujjamra kettőt. xxxxx Magas az öcsényi torony teteje, Piros rózsa nyílik a közepibe. Fele piros, fele sárga, fele más, Én szeretem a babámat senki más. xxxxx Válogatott búzát eszik a galamb, De szépen szól az öcsényi nagy harang. Mind a két oldalára csak azt vágja: Szép a babám, a faluban nincs párja. xxxxx Isten hozzád Kis-Öcsény faluja, Már én többet nem leszek lakosa. Benne hagyom híremet, nevemet, Árván hagyom kedves szeretőmet. xxxxx Kis-Ocsényben van egy legény, de nyalka, Sárga fokos a kezében, nem balta. Nem illik a sárga fokos kezébe, Nem tud kacsintani a lány szemébe. xxxxx Fölszántottam az öcsényi temetőt, Vetek bele a lovamnak legelőt, Adj uram nagy esőt, A lovamnak legelőt, Nekem pedig igaz szívű szeretőt. xxxxx Ha kimegyek Öcsény falujából, Visszanézek a Báta hídjáról. Nem látom a szeretőm semerre, Jaj! Istenem, hogy váljak el tőle. xxxxx Nincsen párja az öcsényi högynek, Mert ott korán leszedik a möggyet, Nincsen párja az öcsényi lánynak, Híre is van amerre csak járnak. xxxxx