Horler Miklós: A simontornyai vár (Szekszárd, 1987)

Simontornya vidéke valaha mocsaras vizekkel körülvett kisebb-nagyobb szigetekből állt. A mai Simontornya belterülete nagyobb sziget volt, melyet a XVIII. század végéig csak két hídon át lehetett megközelíteni. A község nevét adó Árpád-kori alapítású vár a közép­korban és a reneszánsz idején fényes várkastély volt. Ma Tolna megye egyik kulturális központja. Budapestről gyorsvonattal a pécsi vonalon két óra alatt elérhető. Autóval a 6l-es úton közelíthető meg, vagy Dunaföldvár felől, akár az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál leágazó 63-as úton Cecén át. A vár keletkezése Salamon fia Simon alországbíro Kun László uralkodása idején, 7277 után építtette az első várat, mely nagyjából a mai várudvarnak, meg­felelő szabályos négyzet alaprajzú, magas falakkal körülvett udvarból állt, északkeleti sarkán erős, vastag falú toronnyal és ehhez csatlakozó kapuépítménnyel. A torony és a kapu észak, kelet és nyugat felé biztosította az erőd védelmét, míg délről a Sió vize oltalmazta. Az alapító és névadó Simon fiúörökös nélkül halt meg, így a vár I. Károly királyra szállt, aki 1324-ben Hench fia János mesternek budavári rector és óvári kapitánynak adományozta. Az ő halála után fia, Miklós örökölte a birtokot, aki a Lackfiakkal rokonságban lévén végren­deletében Lackfi István erdélyi vajdára és fiaira hagyta a várat. A Lackfiak és Garaiak építkezései a XIV-XV. században A XIII. századi erősség továbbfejlesztése a Lackfiak idejében történt, akik a középkori Magyarország legnagyobb jelentőségű családjai közé tartoztak. Ekkor épül fel a négyszög alakú udvar keleti oldalán az új palotaszárny, melynek külső homlokfalául a meglévő körítőfalak szolgáltak. Ezáltal olyan szabályos alaprajzú vár jött létre, mely szabályos alakját korábbi eredetének köszönhette. Az új palotaépület összeépült az északkeleti sarkon álló öregtoronnyal, s az átalakított vár a Nagy Lajos-kori Magyarország egyik legjelentősebb bir­tokközpontjává vált. A palota homlokzata máig őrzi a régi körítőfalak lőrésrendszerét és az első emeleti termeknek két ikerablakát, illetve ablakkeretét, melynek a gótikus világi építészet legkorábbi hazai példái. A vár tulajdonáért 1397-től hosszabb ideig tartó pereskedés indult, míg végül 1426 körül a Garai család tulajdonába került. Garai László 1447-től az ország nádora. 1448-ból származik az az 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom