Horler Miklós: A simontornyai vár (Szekszárd, 1987)

A vár a XIX. század végén - Die Burg zu Ende des 19. Jhs. oklevél, amelyből megtudjuk, hogy Farkas László budai bíró a Garaiaktól zálogba vette a várat, és ott jelentékeny építkezéseket foly­tatott. A szabályos négyszög alakú vár köré ekkor építtettek egy külső védőövet, míg az öregtornyot és a régi kapuvédőmüvet lebontva, maradványaik felett az északi oldalon egy teljesen új épületszárnyat emeltek. Emellett átalakították a régi palota épületét is. Az udvari homlokzat elé egy négy vaskos pilléren nyugvó árkádos folyosót építettek, árkádjai mögött egy szimmetrikusan két részre tagolt új, gótikus palotahomlokzat alakult ki. Simontornya vára 1482-ig maradt a bővítés és átalakítás után a Garai család birtokában, amikor utolsó tulajdonosa, Garai Jób fiú utód nélkül halt el, a vár a királyra szállt, aki azt Beatrix királynénak adományozta. A vár fénykora Gergellaki Buzlay Mózes alatt Gergellaki Buzlay Mózes, Mátyás király diplomatája és a Jagellók főudvarmestere, a humanista műveltségű gazdag főnemes az 1500-as évek elején szerezte meg Simontornyát. Ezzel megkezdődött a vár történetének építőművészeti szempontból utolsó jelentős periódusa, mely egyben fénykorát is jelenti. Az ő kezdeményezésére 1509-ben 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom