Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Bóna István: A kisdorogi római tégla lelőhelyéről és előkerülési idejéről

helynév múlt századi módon a Kis után kötőjellel van írva. Wosinsky 1896. évi Tolna vármegye történetében ugyan csak Nagy-Dorogh szerepel néhányszor

19 (Kis-Dorogh nem), az azonban perdöntő módon. A Dorog helynevet ugyanis valami okból csak Wosinsky írta gh végződéssel, a Tolna megyei Dorog falvak nevét egyébként nem így kellett írni. Az is világos volt, hogy a kisdorogi tégla 1896, vagyis Wosinsky nagy müvének lezárása és megjelenése után került a szekszárdi múzeumba. A körülbelüli időpontot két adattal, adtasorral lehet megközelíteni: 1. A szekszárdi múzeum régészeti gyűjteménye 1902 szeptember l-jén, a múzeumépület megnyitásakor 32.599 db volt,

20 - természetesen leletári szám ennél jóval kevesebb volt. 2. Wosinsky 1904.évi leltárkönyvében a szekszárdi múzeum mészbetétes edényeiről készült fotók némelyikén kivehető a sorszám: 14.558, 17.287, 17.873 (vagy 878), másoknál is látható, hogy ötjegyű számok 1-el vagy 2vel kezdődnek.

21 A kisdorogi tégla a fenti adatokból következtetve 1904 előtt már a Wosinskytól irányított múzeum birtokába került. A sorszámot, kormeghatározást és a lelőhelyet maga Wosinsky írta rá, a cetlin szereplő betűk és számok

22 határozottan rávallanak, amiként arról leveleit tanulmányozva

23 bárki meggyőződhet. Arról is, hogy munkatársa, Haugh Béla írása

24 szóba sem jöhet. Sajnos a 16.714-es szám mögötti esetleges közelebbi adatokról már Csalogovits sem tudott 1933-ban

25

, ma még kevesebbet tudhatunk. Megint a véletlen jött a segítségünkre, éppen a kritikus 1897-1910 közötti időből. Szilágyi Miklós szekszárdi újságokban korabeli régészeti hírek után nyomozva a Tolnavármegye 1901, december 1-i számában talált híradást kijegyezve a római kor adatai között közli: 26. Kisdorog: „ 'A Kovácsitól húzódó völgy jobb felén lévő nagyobb kiterjedésű dombon a szántóföld tulajdonosok már évek óta számos római sír19 WOSINSKY MÓR, Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig III. Bp. 1986. 483, 586, 1042, 1044. 20 Hpl (=H

AMPEL JÓZSEF), A szegzárdi múzeum. ArchÉrt 22. 1902. 363. 21 WOSINSKY MÓR, Az őskor mészbetétes díszítésű agyagmüvessége. Bp. 1904.. 43.t.2., 46.t. 1., 45.t.5., valamint 44.t.l. és 47.t. 3. 22 Külön felhívom a figyelmet a 7-es szám szárának lehúzására, a sajátos 4-re és 6-ra stb. 23 KŐHEGYI MIHÁLY - SZABÓ GÉZA, Wosinsky Mór szakfelügyelői tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai. WMMÉ 19. 1996. 36-37. valamint 5-9, 12, 14-15. képek illetve facsimilék. 24 Uo. 16. kép. 2Í Csalog József szóbeli közlése Mészáros Gyulának. V.o.: MÉSZÁROS GYULA, A szekszárdi múzeum hetven éve (1895-1965). SZBÁM Füzetei 5. Szekszárd 1966. 7. 14